A tavalyi év sikertelenségei után az idén az eddigi terepszemléim alapján az őszi káposztarepcék szépen alakulnak. Mindenhol szépen kötöttek a növények sok egészséges becőt találunk a táblákon. Mivel hamarosan megkezdődik az aratás időszaka érdemes elgondolkodni, hogy milyen technológiával is akarjuk érés gyorsítani a növényeinket. Viszont az idei felvásárlási és input árakat figyelembe véve kiemelten fontos a költségek optimumba hozása. Ennek egy remek eszköze lehet a távérzékelési technológiák bevezetése a gazdaságba(NDVI). Mi is kell ahhoz, hogy a repce érésgyorsítását precíziós technológiákkal tudjuk optimalizálni? Elsősorban szükségünk van egy olyan permetező rendszerre, amely képes a differenciált kijuttatásra, illetve szükségünk van egy kijuttatási térképre.
Mi az a kijuttatási térkép?
A kijuttatási térkép tulajdonképpen egy olyan térinformatikai adat, amely GPS adatokra alapozva megadja, a művelőeszköznek az adott zónában kijuttatandó anyagmennyiséget. A témánál maradva a differenciált érésgyorsító kijuttatásánál tulajdonképpen két rendszert tudunk megkülönböztetni. A legmodernebb permetező eszközök képesek arra, hogy a növényvédőszert külön adagolja a rendszer így a permetlé mennyisége mindig ugyanannyi lesz, míg magát a növényvédőszert adagoljuk differenciáltan. Ezzel a rendszerrel Magyarországon termelésbe személy szerint én még nem találkoztam.
A másik technológia, ami jelenleg leginkább elérhető hazai viszonylatban pedig az, hogy magát a permetlé mennyiségét szakaszoljuk le. Konkrét példával tudom a legjobban szemléltetni, vegyünk egy általános 450g/liter glifozát tartalmú készítményt. A készítményt 2,4-4 liter/hektáros dózisban lehet felhasználni 150-250 liter permetlével kijuttatva. Ennek a differenciálása a következőképpen lehet megvalósítani, a minimum kijuttatás 150 liter permetlé lesz hektáronként 2,4 liter/hektár növényvédőszer dózissal, míg a maximum kijuttatandó permetlé mennyisége 250 liter/hektár lesz 4 liter/hektár növényvédőszerrel. A differenciált kijuttatás során a minimum és a maximum dózis között fogjuk permetezni a táblát.
De mi alapján határozzuk meg az egyes zónákban felhasználandó növényvédőszer mennyiségét?
Az egyes zónákban felhasználandó szer mennyiségét az kezelés előtt a növényzet aktuális víztartalma alapján határozzuk meg távérzékelési eszközökkel. Ezt tulajdonképpen az NDVI index használatával tudjuk megállapítani.
De mi is az az NDVI?
Az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) egy olyan képalkotási és távérzékelési mutató, amelyet a növényzet egészségi állapotának és fotoszintetikus aktivitásának becslésére használnak. Az NDVI értékét a következő képlettel számolják ki:
NDVI = (NIR – Red) / (NIR + Red)
Ahol:
- NIR (Near Infrared) a közeli infravörös tartományban mért fény intenzitása,
- Red a vörös tartományban mért fény intenzitása.
Az NDVI értéke -1 és 1 között változhat. Az alacsonyabb értékek (közelebb -1-hez) azt jelzik, hogy a területen kevés vagy nincs növényzet, például talaj vagy víz található. A magasabb értékek (közelebb 1-hez) pedig azt jelzik, hogy a területen nagy mennyiségű és egészséges növényzet van jelen.
Az NDVI felhasználása lehetővé teszi a növényzet egészségi állapotának és fotoszintetikus aktivitásának becslését a távérzékelési adatok alapján. Segítségével nyomon követhetők a vegetációs változások, például a növényi biomassza növekedése vagy csökkenése, a stresszreakciók, a vízhiány vagy a tápanyaghiány jelei. Az NDVI adatok alapján az agrárgazdálkodók jobban megérthetik a növényzet egészségi állapotát és hatékonyabban tervezhetik és kezelhetik a mezőgazdasági területeket.
Magyarra fordítva, az NDVI értékkel meg tudjuk határozni, hogy egy táblarész (zóna) milyen víztartalommal rendelkezik, tehát mennyire egészséges életképes a növényzet. Ahol az érték magas, ott vagy a kultúrnövényünk rendelkezik nagy víztartalommal, tehát nem aratható még vagy esetleg gyomosabb a táblarészünk, tehát töményebb dózissal érdemes a deszikkálást elvégezni, ahol pedig alacsony értéket kapunk, ott a növények vízleadása már megkezdődött tehát nem szükséges az emelt mennyiség alkalmazása.
Jó de miért is éri ez meg nekünk?
Ezt egy konkrét példával fogom szemléltetni. Egy 103 hektáros tábla deszikkálásán fogunk végig menni, a fentebb már említett dózisokkal. Az alap üzemi technológia a 4 liter/hektáros kijuttatás lett volna, ami jelen esetünkben 412 liter növényvédőszer felhasználását eredményezett volna.
És nézzük meg mi történt valójában. A lombtalanítás megkezdése előtt távérzékelési technológiával megtörtént a tálba felmérése.
A felvételen láthatjuk, hogy a tábla egyáltalán nem homogén, erősebb és gyengébb zónák is jelen vannak a területen. Ahol piros szín jelenik meg ott a növényzet vízvesztése már előrehaladott, nincs jelen gyomnövény így ott a hatóanyag kijuttatása elegendő az engedélyokiratban szereplő minimum mennyiségben, míg a kékhez közeli színnel jelzett zónákban a növényzet víztartalma magas így ott az engedélyokiratban szereplő maximális dózis kijuttatása javasolt (az erőteljesebb területeken gyomosodási problémák voltak). Miután beszereztük ezt a nagy mennyiségű adatot, elkészítettük a differenciált kijuttatási térképet.
A térképen láthatóvá válik, hogy hol mekkora permetlé mennyiséget használunk fel az adott zónákban, ami miatt a kijuttatott növényvédőszer mennyiségét is változtatjuk.
A végeredmény az eredetileg tervezett 412 liter növényvédőszer felhasználása helyett, az egész táblán 311,29 liter növényvédőszert használtunk fel. Ami 24,4%-os növényvédőszer csökkentést eredményezett, de ami talán a legfontosabb aratásnál egységes víztartalmú termést tudtunk betakarítani.
Tehát összegezve, a távérzékelési technológiák alkalmazásával egy kezelés alatt 24,4% növényvédőszer csökkenést tudunk elérni, ugyanolyan eredmények mellett, mintha az üzemi technológiát alkalmaztuk volna. Ez amellett, hogy igen nagymértékű költségcsökkentés, még a környezetünkre is kisebb terhet tettünk rá. Jöhet a kérdés, de hát költsége van a tervezésnek is, jelen esetünkben a megspórolt növényvédőszer összes értékének 17%-a volt a felmérés és a térkép elkészítésének díja, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy a teljes projekten a gazdálkodó több mint 20%-os profitot realizált a technológia alkalmazásával.
Én úgy gondolom, hogy a mai örült piaci helyzetben,
mindenkinek meg kell próbálnia a lehető legköltséghatékonyabban termelnie, aminek ez a technológia egy remek eszköze lehet. De mivel messziről jött ember azt mond, amit csak szeretne, arra gondoltunk, hogy lehetővé tesszük a gazdálkodóknak a kipróbálás lehetőségét. Tehát, ha valaki szeretné kipróbálni a technológiát, hogy megbizonyosodjon a létjogosultságáról, most lehetőséget adunk rá. Bátran küldjetek el elérhetőségeink valamelyikére egyik táblátok adatait, azt hogy milyen üzemi technológiával szeretnétek deszikkálni és mi most kötelezettségek nélkül elkészítjük a kijuttatási térképet rá, hogy megbizonyosodhassatok róla, hogy a technológiával megéri foglalkozni és hogy lássátok mekkora potenciál is van benne.
Üdvözlettel: Morva Tamás
