Menu
GPS alapú talajmintavevő géppel történő talajmintázás. Ezek a vizsgálatok kiterjedhetnek a kötelező 5 hektáronkénti mintavételekre, illetve térinformatikai rendszerekkel menedzsment zónák létrehozását azok külön mintázását, majd zónákra bontott tápanyag utánpótlási térképekkel támogatjuk a gazdálkodókat a sikeres növénytermesztésben.
Minden egy helyen. Megvesszük, bevizsgáljuk és kiértékeljük a mintákat, neked csak megrendelni szükséges.
A mintavételezés során szubméteres GPS rendszerrel ellátott mintavevő gép veszi a mintákat. Így elképzelhetetlen a rossz helyről vett talajminta. Az ügyfélnek csak a helyrajzi számokat kell megadni a tábláról, nem szükséges a mintavételezés időpontjában a helyszínen lenni.
A mintázás során rögzítjük a mintavevő gép útvonalát így a ellenőrizhető, hogy ténylegesen onnan származnak-e a minták ahonnan kell illetve a jövőben ugyanonnan tudjuk venni a mintákat így nyomon követhetők a változások.
A gazdálkodó a nyers laboreredmények helyett már egy kiértékelést fog kapni. Talajtípushoz igazított elemzéssel látunk el minden laboratóriumi vizsgálatot.
Okleveles Talajtani Szakirányítóként elkészítjük gazdasága teljes területére a tápanyag gazdálkodási tervét. Kinek kötelező? Minden nitrátérzékeny területen és Agrár Környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdaságnak.
A műholdfelvételek alapján lehatárolt zónákból 25 pontból gyűjtött 0-30 cm mélységű talajminta megvétele és laboratóriumi vizsgálata. Egy minta maximum 5 hektáros területet jellemezhet. Ezekből az adatokból készülnek el a táblák tápanyagellátottsági térképei.
Terepi vizsgálatok alapján meghatározásra kerülnek a talajfoltok pontos talajtípusa. Ha szükséges laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott talajjavítási javaslat is kidolgozásra kerül. A helyes és pontos növénytáplálás alapja, hogy tisztában legyünk a talajunk pontos fő típusával.
Ajánlatért forduljon hozzám bizalommal!
Talaj laboratóriumi jegyzőkönyvvel rendelkeznie kell minden nitrátérzékeny területen gazdálkodónak illetve Agrár Környezetgazdálkodási támogatásban résztvevő termelőnek. De véleményem szerint minden egyes termelőnek szüksége van erre az információra. Egy jól elvégzett talajmintavételezés után már tábla szinten tudunk tápanyag utánpótlást végezni.
Egy gazdaságon belül óriási eltérések vannak táblák és táblák tápanyag ellátottsága között. A mostani helyzetben szükségszerű, hogy minden táblára annyi tápanyagot juttassunk ki amennyire ténylegesen a termesztett növényeknek szüksége lesz. Végéhez közeledik az az időszak amikor növénykultúrára tervezünk tápanyagutánpótlást. Először precízen aztán lehet precíziósan.
Gyors, pontos és visszaellenőrizhető. A precíz minta útvonal rögzítés miatt a következő mintázás is ugyanonnan történik, így ellenőrizhető lesz, hogy a gazdaság jó vagy rossz irányban halad.
Öt évnél nem régebbi Akkreditált Talajtani Laboratóriumban elvégzett vizsgálattal kell rendelkezni azoknak, akiknek ez szükséges.
Öt évnél nem régebbi laborvizsgálattal kell rendelkeznie, azoknak a gazdálkodóknak, akik műtrágyát szeretnének felhasználni nitrátérzékeny területen, illetve akik Agrár Környezetgazdálkodási támogatást igényelnek.
Legegyszerűbben a MEPAR böngészőben tudjuk ellenőrizni, hogy a tábla nitrátérzékeny besorolás alá esik-e. Ezen kívül az egységes kérelem térképi részén is jelezve van, ha a terület nitrátérzékeny.
Amennyiben a gyepen történik műtrágyával tápanyagutánpótlás, úgy szükséges a műtrágyázás előtt olyan tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni, amely 5 évnél nem régebbi szűkített talaj laboratóriumi eredmény alapján készült. Ha nem történik műtrágya kijuttatása, akkor nem szükséges rendelkeznünk laboratóriumi eredményekkel.
Bővített talajlaboratóriumi eredményekkel akkor kell rendelkeznünk, ha az Agrár Környezetgazdálkodási támogatásnál külön választottuk a bővített talajlaboratóriumi eredmények meglétét. Más esetekben elegendő a szűkített vizsgálat is.
Nem! Ökológiai támogatást igénylők esetében egyszerű mérleg számítással is elkészíthető a tápanyag-gazdálkodási terv. Amennyiben műtrágya kijuttatása történik és nitrátérzékény besorolás alá esik a terület úgy már szükségünk lesz szűkített laboratóriumi eredményekre alapozott tápanyag-gazdálkodási tervre.
Ha valaki csak szerves trágyát használ a területein annak nem szükséges talajlaboratóriumi eredményekkel rendelkeznie. Viszont a maximálisan kijuttatható szerves nitrogén hatóanyag tartalma nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év mennyiséget.
