fbpx

Precíziós növényvédelem

Ígéretemhez hűen ma a precíziós növényvédelem technológiáját és lehetőségeit fogom végig venni a teljesség igénye nélkül. De még mielőtt belekezdek egy két dolgot szeretnék tisztába tenni. A világba jelenleg a precíziós mezőgazdaság nagyon gépközpontú, ennek oka, hogy leginkább a kereskedelem foglalkozik a témával. Ez az új termelési rendszer viszont nem feltétlen csak a gépekről szól, hanem az adathasználatról. Összegészében a precíziós mezőgazdaság tulajdonképpen arról szól, hogy bevonunk a gazdaságunkba nagyon nagy mennyiségű adatot, amiket döntéstámogatásra használunk fel.

Egy gazdaság életében észrevétlenül óriási számú „adat” keletkezik, amivel a legtöbb esetben nem is foglalkozunk, pedig ezek gyűjtésével és elemzésével hatalmas piaci előnyt tudnának szerezni a gazdálkodók. De milyen adatokra is gondolok most, meteorológiai adatok, talajtani adatok, távérzékelési adatok vagy akár egyes táblák termésátlagai a legtökéletesebb módja a hozamtérképek. Számtalanszor találkozok olyan esettel, hogy a gazdálkodók nem tudják megmondani egyes tábláik hozam adatait. Azzal mindenki tisztában van, hogy mennyi lett az összes búza, de hogy ez melyik táblán mennyi volt az már nehezebb kérdés szokott lenni. Pedig mennyire egyszerű lenne egy füzetbe felírni, hány pótkocsi jött le erről a tábláról és máris tudjuk a táblánk potenciális termelő képességét, ami alapján már meg tudjuk határozni a tábla termelékenységét, azaz tudunk tervezni pontosabb tápanyagutánpótlást. Aki már régóta ismer, volt előadásomon, vagy csak beszélgettünk sokszor hangzik el tőlem, hogy „előszőr precízen aztán precíziósan”.

Másik nagy szívfájdalmam most a rengeteg drónos reklám, ami szembejön a közösségi médiában. Ezt is tegyük kicsit tisztába. A permetező drónok véleményem szerint hiánypótló eszközök és nagyon nagy szükség van rájuk a mezőgazdaságban. DE attól egyáltalán nem lesz valami precíziós, hogy fogjuk a tábla szélén feltankoljuk a drónt 2 liter diquat dibromid hatóanyag tartalmú készítménnyel és telibe szórjuk a táblát. Itt annyit csinálunk, hogy teljesen hagyományos módon egy új kijuttató eszközzel végezzük el a növényvédelmi feladatot. Ez nagyon nem precíziós! Természetesen lehet drónokkal precíziós növényvédelmet folytatni, de azért ne keverjük a dolgokat.

       1. Rovarölőszeres kezelések.

A rovarölőszeres kezelések egy igen kényes kérdéskör. Azt be kell látni, hogy a legnagyobb környezeti kockázata ennek a növényvédelmi kezelésnek van. És sajnos pont itt alkalmazható a legkevésbé sikeresen a klasszikus differenciált kijuttatás. De miért? Ahhoz, hogy én szakaszolni tudjam a permetezésemet szükségem van valamilyen adatra (térképre). Ha ezt a lehető legprofibb eszközzel akarom beszerezni, mondjuk egy monitoring drón által készített biomassza térképezéssel, ha a lehető legközelebb is megyek a növényhez tehát a lehető legnagyobb felbontással készítem a felvételezés, akkor is körülbelül 1 cm/pixel felbontásban fogom az adatokat megkapni.

Ez a felbontás tökéletesen alkalmas arra, hogy lokalizálni tudjak egy fertőzési gócpontot, de sajnos a betelepülő kártevőket nem fogja észrevenni. Tehát a mai technológiákkal csak akkor tudom észrevenni a kártevők jelenlétét, ha már azok a növényben stresszt okoztak (kárt), ebből következik, hogy már termésveszteségem fog keletkezni. Összegezve; a modern távérzékelési eszközökkel észre tudom venni, ha a táblában valahol kialakul egy kártevői gócpont, amit utána helyszíni bonitálással kártevőre pontosan meg tudok határozni, de tábla szinten nem tudom megmondani, hogy a következő napokban, hol fog megjelenni a kártevő. Sajnos ha a „tűzoltásra” hagyatkozunk akkor már potenciálisan nagy termésveszteséget fogunk realizálni, így véleményem szerint a precíziós technológiákat rovarölős kezeléseknél inkább döntéstámogató eszközként  felhasználjuk fel.

        2. Kórokozók ellen kezelés

Szándékosan nem gombaölőszeres kezelés írtam, mert nemcsak gombák tudnak kortani problémát okozni, növényeinkben, hanem a vírusok, baktériumok és egyes parazita növények is. Sajnos ebben a témában is hasonlókat tudok mondani, mint a rovarölős kezeléseknél annyi különbséggel, hogy ha itt már megvárjuk a növényi reakciókat akkor már nagyon rohanunk a probléma után. A mai növényvédő szerek egy része rendelkezik kuratív (gyógyító) hatással, de azt a zöldfelületet, amit elveszítettünk már semmi sem fogja pótolni. Nem beszélve arról, hogy az SDHI és a strobilurin hatóanyag családba tartozó készítmények fokozni tudják a növények zöldtömeg produktumát így ezen készítmények szakaszolt kijuttatása vétek volna, mert nemcsak gombaölő, hanem „növénykondicionáló” hatást is kifejtenek.

De mégis akkor mit lehet tenni? Itt jön képe ismét a döntés támogatás. Ma már olyan meteorológiai állomásokat lehet beszerezni, amik minden olyan paramétert mérni tudnak, amiből megállapíthatjuk, hogy melyik gombás és vagy bakteriális betegségnek a kialakulásának vannak meg a feltételei. Ezen információk ismeretében, már meg tudjuk hozni azokat a döntéseket, hogy milyen hatóanyagcsoporttal kezeljük növényeinket annak érdekében, hogy az adott időszakban melyik „betegség” kialakulásának a legnagyobb a kockázata.

          3. Gyomírószeres kezelések

Na itt kinyílik a világunk 😊. A legnagyobb potenciál ebben a témakörben van. Menjünk is szépen végig a technológiákon.

        a. PPI (vetés előtt) és PRE (vetés után kelés előtt)

Én személy szerint nagyon kedvelem a kelés előtti gyomirtási technológiákat. Még egy gyengén sikerült PRE kezelés is olyan eredményt hoz, hogy mindenképpen megérheti az alkalmazása. De maradva a precíziós témakörben mivel ez is egy megelőzési technológia így itt sikeresen alkalmazni nem lehet!

         b. POSZT (állománykezelés)

Megérkeztünk oda ahol a legtöbbet tudja nekünk adni a technológia. De még mielőtt továbbmegyünk az állománykezelést is ketté kell bontanunk kémiai és mechanikai gyomírtásra.

Kémiai POSZT gyomirtás

Talán az a legcélravezetőbb, ha egy példán keresztül megyünk végig a rendszeren. A kukoricák növényvédelmének sarkalatos pontja, az évelők elleni védekezés, talán leszűkíthetem a dolgot igazából két lényeges évelőre a fenyércirokra és a mezei acatra. Egy jólsikerült PRE gyomirtással a magról kelő egy és kétszikű növényeket gyönyörűen ki lehet kapcsolni a rendszerből. Nem egy termelőmnél, ahol az évelő gyomoktól mentes a tábla egy PRE kezeléssel és egy kultivátorozással gyommentesen lehetett tartani az állományt.

Csak PRE kezelést kapott hibrid kukorica betakarításkori állapota (Morva Növénydoki álltal szakirányított terület)

De ahol jelen vannak az évelők, akkor biztosan kevés lesz a PRE védekezés. De ami biztos, az évelők mindig foltokban fognak megjelenni. Visszakanyarodva a példánkra, a sikeres vetés után kelés előtti gyomírtás után megjelenik mind a két évelőnk. Elsőként a mezei acat olyan 1-3 leveles kortól majd 5-6 leveles kortól a fenyércirok. Tehát egyszeri kezelés nem fog megoldást jelenteni, hiába alkalmazunk olyan készítményt, ami mindkét gyomnövény ellen hatékony. A következő technológiával tudunk a leghatékonyabban fellépni ebben az esetben. 1-3 leveles állapotban lévő kukorica növényeknél elkészítünk egy nagyfelbontású távérzékelési térképet.

Ilyenkor már el tudjuk különíteni, a termesztett növényünket a gyomnövényektől (jelen példánkban a mezei acattól). Lehatároljuk a zónákat és már mehet is ki egy klopiralid hatóanyagú készítmény. (ha majd eljut oda az engedélyezés, hogy ezt drónnal tudjuk elvégezni, az még professzionálisabb lesz, hiszen taposási kár nélkül a drón oda megy, ahol kezelni kell és csak ott permetez, nem fog talajtaposást okozni). A klopiralid készítmény hatás kifejtése után, 4-5 leveles korban kimehet a kultivátor elvégezni az esetlegesen addig magról kelő gyomok mechanikai gyomirtását. Majd 6-7 leveles állapotban elvégzünk egy újabb felmérést, ahol már a rizómáról kelő fenyércirok lesz a „fő ellenség”. A lehatárolt zónákat pedig lekezeljük mondjuk egy foramszulfuron hatóanyag tartalmú készítménnyel. Ennek a technológiának az alkalmazásával akár 50% feletti gyomirtószer felhasználás csökkentést tudunk elérni, ami a mai azon kívül, hogy a mai árakon óriási pénztömeg lehet, a környezetet is tehermentesíteni tudja.

Mechanikai POSZT gyomirtás.

Ma már olyan rendszerek állnak rendelkezésünkre, amik a magról kelő gyomnövényeket akár vegyszer nélkül is kordában tudják tartani. Olyan kamerákkal felszerelt kultivátorok vannak a piacon, amik felismerik a kultúrnövényt és minden más növényt, „kikapálnak” a táblából még a sorközben is. Léteznek már akár robotizált kis gépek, amik folyamatosan járják a soraljt és elvégzik a mechanikai gyomirtást. A hátrányuk ezeknek az eszközöknek, hogy nagyon költségesek, de aki ilyenen gondolkozik biztosan állíthatom, hogy nagyon hamar behozzák a többletköltséget. Gondoljunk a kukoricás példánkra, ahol a kelés előtti készítményeket sem kell kijuttatni, mert a magról kelő gyomok kikapcsolását megoldjuk kapálással. A végeredmény az lesz, hogy a teljes eddigi gyomirtási költségünk 5-10%-át fogjuk felhasználni. Ami már ténylegesen egy nagyon nagy összeg lehet (főleg sok évre vetítve). Tehát nem biztos hogy drága az ami hirtelen sokba kerül, mert sokszor a sok kisebb költés lényegesen nagyobb összkiadást jelent.

        c. DESZIKKÁLÁS (állományszárítás)

A precíziós növényvédelem egyik leglátványosabb és legkönnyebben bevezethető verziója. Lényegében a tervezett lombtalanítás előtt pár nappal kell feltérképezni a területet valamilyen távérzékelési eszközzel (drón, műholdfelvétel). A biomassza vizsgálatával megállapítható az állomány nedvesség tartalma, ami alapján meghatározható, hogy hol milyen dózissal kell beavatkoznunk az egységes állományért. Mindenki látott már érésben lévő napraforgót, ahol kicsit gyengébb a talaj esetleg homokfolt van a területen ott már aratható a napraforgó, viszont a jobb foltokon a laposokban még nagyon nagy a nedvesség tartalma. Pont ezt térképezzük le ennél a technikánál, tehát ott ahol már aratható a növény oda nem adunk ki gyomirtószert, ott ahol meg még nagy a víztartalma a növényeknek oda meg adunk ki vegyszert. A technológia alkalmazásával akár 30-40% hatóanyag felhasználás csökkenést lehet elérni. Mindenképpen alkalmazandó technológiának gondolom, hiszen gyorsan egyszerűen alkalmazható és ami a legjobb hét múlva már le is lehet ellenőrizni, hogy működött e vagy sem, mivel aratásra kerül a növény😊.

         d. POSZT HARVEST (tarlókezelés)

Ez is egy egyszerűen alkalmazható költség csökkentő lehetőség. Az elve hasonló a fentiekhez, tehát kezelés előtt táblafeltérképezés és az erős biomasszával rendelkező foltok kezelése valamilyen tarlókezelésre használható készítménnyel. A lényege a dolognak, hogy tarlón a „fő ellenségeink” az évelő gyomok. Mivel aratás után vagyunk egy relatíve száraz időjárási periódusban, így nagy valószínűséggel a legnagyobb növekedési produktumot, a már kész gyökérzettel rendelkező évelő gyomok fogják elérni. Így a biomassza felvételeken ordítanak az évelő gyomok. A magról kelő gyomokat majd mechanikailag eltüntetjük a területről csak ne várjuk meg míg magot hoznak. Egy nem elvadult táblán ez azt jelenti, hogy a teljes táblára felhasználandó mondjuk totális gyomírtószer 10-15%val meg tudjuk oldani az évelők kikapcsolását. Nem akarok költségszámításba belemenni, de a mai inputanyag árakon ez óriási bevétel többlet lehet a gazdálkodóknak.

Végezetül, ha olvastad régebbi cikkemet a Green Deal-ről, ha nem katt ide, látható, hogy változtatunk kell. Olyan irányba kell indulnunk, hogy maximalizáljuk a bevételeinket ez pedig csak úgy érhető el, ha elkezdjük bevezetni a modern technológiákat. Ugyanazt tudom mondani, mint az előző cikkeimbe. Vagy elkezdjük most és akkor mire létszükséglet lesz már van több év tapasztalatunk, vagy akkor kapkodunk amikor már muszáj lesz.

Természetesen, ha szeretnél belevágni egy modern növényvédelemben keress minket bizalommal és segítünk ahol tudunk.

Ha tetszett a cikk és szeretnél elsőként értesülni a legújabbakról akkor iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig értesülj az aktualitásokról.

Üdvözlettel: Morva Tamás

Morvanövénydoki Kft.