Először is le kell tisztáznunk mi is az a European Green Deal azaz Európai Zöld Megállapodás. A Zöld Megállapodás ambiciózus célokat tűzött ki az Európai Unió számára a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és környezeti kihívások kezelése terén. Ez az intézkedés minden szektort érint és összegezve azt szeretnék elérni, hogy 2030-ra legalább 55%-al csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás az 1990-es szinthez képest. Mivel a vizsgálatok alapján az EU üvegházhatású gázkibocsátásnak 10,3%-a származik a mezőgazdaságból, így ez a szektor is kiemelt fontossággal bír. Ez a felvetés a következő pontokban fogja érinteni a mezőgazdasági szereplőket; 2030-ra a műtrágya felhasználást 20%-al míg a növényvédőszerek felhasználása tekintetében 50%-os csökkentést tervez megvalósítani. A mezőgazdasági antibiotikum felhasználást is 50%-ra kívánja redukálni és emellett az ökológiai gazdálkodás részarányát 25%-ra szeretnék emelni. Ezeket az intézkedés a Termőföldtől az asztalig és a Biodiverzitás stratégia néven találjátok meg.
Tehát összegezve növénytermesztő gazda szemmel a következőket kell elérni 2030-ra, hogy megfeleljen a Green Deal szabályainak.
A műtrágyák használatát 80%-ra kell csökkenteni míg a növényvédőszerek felhasználását 50%-ra kell vissza szorítani. Ezen sokat lehet vitázni, hogy megvalósítható vagy nem megvalósítható. Véleményem szerint a jelenlegi eszköz és tudásparkkal még nem, de szerencsére nem is holnapra kell produkálnunk ezeket a célkitűzéseket. Azt viszont látnunk, kell hogy azzal nem fog senki előre haladni, ha a „homokba dugjuk” a fejünket és azzal ámítjuk magunkat „hogy hát az Ukránoknak nem kell semmit betartani akkor nekünk minek”.
Ez a megállapodás megszületett a célkitűzések leíródtak ezt nagyjából tényként kell kezelnünk. Az én személyes véleményem, hogy már most el kell kezdeni azon gondolkodni, hogy fogom ezeket a célokat elérni. Erre természetesen az nem válasz, hogy „majd abbahagyom” meg hogy „engem ez nem érdekel”. Változtatni kell ez már biztos a kérdés az az, hogy úgy megyünk bele a dologba, hogy felkészülünk és mire 2030 lesz már egy évek óta tesztelt technológiát alkalmaznunk a saját gazdaságunkba, vagy egyik napról a másikra kell mindent megváltoztatni.
Szerintem a következő nézőpontot kell figyelnünk. Ha el tudjuk az érni, mint gazdálkodó, hogy 50%-kal kevesebb növényvédőszer, illetve 20%-al kevesebb műtrágya felhasználásával közel azonos mennyiségeket aratunk, akkor tulajdonképpen 30% körüli profittöbbletet tudunk realizálni. Azaz ha saját hasznunkra próbáljuk a megállapodást fordítani akkor még az is lehet, hogy sokkal jövedelmezőbb gazdaságot tudunk megvalósítani. Ha ilyen szemmel próbáljuk tekinteni a dolgokat véleményem szerint ez előre mutatóbb lehet.
De mi lehet a megoldás?
A válasz egyértelmű a precíziós mezőgazdaság. Vagy talán nem is olyan egyértelmű? Miért mondom ezt? Ma már a gépfejlesztés ott tart, hogy olyan megoldásokat lehet már alkalmazni, ami például egy kapásnövénynek a poszt gyomirtó szeres kezelését elenyészőre vagy akár 0-ra is csökkenti. De hogy ne a precízióról írjak, nézzünk meg egy olyan kultivátort, ami képes soraljat permetezni. Számoljuk végig a dolgot egy kukorica sortávolságra vetett növénnyel. (legyen most 76 cm én még úgy tanultam, hogy 12 cm többszöröse a sortávolságok ). Egy soralj permetező kultivátornál a 76 cm-ből nagyjából 10-10 centimétert permetezünk a maradék 56 cm-t pedig mechanikailag gyomírtjuk. Egy ilyen eszköz beszerzésével tehát a területünk 26%-át növényvédőszerrel gyomírtjuk míg 74%-át pedig „vassal”.
Tehát a növényvédőszer felhasználásunkat egy kapásnövény poszt kezelésénél negyedére tudtuk csökkenteni. Mit értünk el ezzel? Csökkent a növényvédőszer felhasználásunk, ezáltal fenntarthatóbban gazdálkodtunk, elindultunk egy olyan úton, hogy megfeleljünk az európai irányelveknek és ami a legfontosabb nagyléptékben növeltük a jövedelmezőségünket. De tovább megyek, vannak már olyan kamerákkal szerelt sorközművelők, amik felismerik a növényeket és kitérnek, tehát magát a sort is kezelik „vassal”. Ezzel már a poszt kezelések növényvédőszer igényét nullára lehet redukálni.
Na itt jöhetnek az ellenérvek,
„Jó, de mi a helyzet, ha évelővel fertőzött a területem a mechanikai gyomirtással csak szaporítani fogom a problémát!” Ez egy nagyon jó felvetés, nézzük meg mit lehetne tenni. Itt már belemegyek a precíziós mezőgazdasági témakörökbe a teljesség igénye nélkül. Egy szakaszvezérelhető permetezővel, vagy a csúcs a fúvóka vezérelt permetezővel már ezt is meg lehet oldani úgy, hogy hihetetlen mértékben csökkentjük a gyomirtó felhasználását. Itt segítségül kell hívnunk a térinformatikát/fotogrammetriát. Egy homogén növényállományból az eltérő fejlődésű/vegetációs stádiumban lévő gyomnövényeket könnyen azonosítani lehet, természetesen addig amíg nincs sortakarás. Ezután pedig egy pontos kijuttatási térképet lehet készíteni, hogy csak ott permetezzünk, ahol tényleg jelen van a gyomnövényünk. Lássuk be egy levélherbiciddel történő teljes felületkezelés pénzkidobás. Hiszen nem fogja kifejteni hatását, ha nem találkozik a célnövény lombjával. Ezzel a technológiával fertőzöttség függvényében akár 90-95%-os növényvédőszer megtakarítást lehet elérni.
Nem akarom technológiai leírásba elvinni ezt a cikket, ezért több példát nem hozok fel, majd talán későbbi posztokba. Egy szó, mint száz, itt az ideje elgondolkodni, hogy változtatnunk kell. Erre jöhet az ellenérv, de hát ezek a technológiák drágák. A válaszom erre, hogy természetesen drágák, de tényleg drágák? Ez is csak szemlélet kérdése. Ha jól végig gondoljuk rájövünk, hogy ezek az eszközök egy-két éven belül nettó profitot fognak termelni nekünk. Tehát a következőképpen érdemes erre tekinteni.
Ha már eleve szeretnék egy eszközt venni,
legyen ez egy permetező. Ebben az esetben, ha én azt mondom, hogy nem az alap permetezőt veszem meg, hanem a szakasz vezérelt kivitelét akkor tulajdonképpen a kettő közötti árkülönbség az én többlet ráfordításom. Ez így már sokkal emészthetőbb összeg, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy csökkenjen csak 20%-al az éves növényvédőszer felhasználása egy gazdaságnak az új permetező miatt, akkor már egy-két év alatt ez a többletköltség meg is fog térülni. Ha a permetezőt használjuk öt évig akkor három éven keresztül ez a 20%-os növényvédőszer megtakarítás profitként fog a gazda zsebébe maradni. Tehát nem kell más csak egy kockás füzet és mindenki kiszámolhatja magának mennyivel is költhet többet egy új eszközre.
És még egy pozitívum is van a gazdálkodóknak. A kincstár tájékoztatása alapján, az idei évben is ki fog jönni a precíziós gépbeszerzési támogatás. Aminek keretein belül ezeket az eszközöket be lehet szerezni. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a támogatással 30-40%-al olcsóbban fel tudja újítani az eszközparkunkat akkor ez a beruházás már az első évben profitot termelhet.
Összegezve az egészet, a Green Deal démonja itt van és itt is lesz a fejünk felett. Ezt a „démont” vagy megszelídítjük és a saját hasznunkra fordítjuk, vagy tönkre fogja tenni a gazdaságunkat és a megszokott életünket. Én mindenkinek azt mondom, hogy itt az idő, hogy gondolkodjuk nem kell még semmibe sem beleugrani csak kezdjük el azon morfondírozni, hogy jöhetünk ki ebből előnnyel.
Ha tetszett a cikk és szeretnél a lehető leghamarabb értesülni a következő cikkeinkről akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Üdvözlettel: Morva Tamás
Ui: Ha kijön a pályázat akkor arról ezen a csatornán keresztül értesíteni foglak titeket, tehát ha csak a pályázat érdekel akkor is érdemes feliratkoznod hírlevelünkre 😊. De a Green Deal aktualitásai is meg fognak jelenni a weboldalon.