Elmondható, hogy 2024 őszén érkezett csapadékmennyiség egész jó alapot adott az őszi vetésűek számára. Ennek ellenére nem elhanyagolható a téli feltöltő csapadék szükségessége a kultúrák további fejlődéséhez, illetve a tavaszi vetések megalapozásához.
Bár az utóbbi években kevésbé tapasztaljuk, de a téli csapadéknak fontos talajra, és talajéletre gyakorolt hatása van:
- talajvíz feltöltés
- talajszerkezet javítás a folyamatos csapadék beszivárgás által
- szármaradványok gyorsabb bontása általi tápanyagutánpótlás
- fent lévő növények védelme a fagyok ellen
- a víz és az alacsony hőmérséklet tartósabb jelenléte a talajlakó kártevők gyérítésében is komoly szerepet tölt be
Az egyik legfontosabb kártevőnk, ami már többedik éve jelentős problémát okoz a gazdálkodóknak, a mezei pocok (Microtus arvalis).
A mezei pocok életmódja:
Egy hihetetlenül szapora jószágról beszélünk. Évente akár 5-10 fialásra is képes, almonként akár 10-15 utóddal. Vemhessége 19-21 napig tart, és fialás után szinte azonnal képes újra szaporodni. Az utódok kb. 3 hetes korukra ivaréretté válnak. Így nyilván nem is csoda, hogy hogyan képesek ekkora populációt létrehozni igen rövid idő alatt…
Gradációjuk összeomlásához több tényező együttesen járulhat hozzá. Egy adott területen megjelenő túl sok egyed hosszútávon élelemhiányt és stresszt okozhat. A tartósan hideg és csapadékos tél jelentősen gyengítheti az egyedszámukat, illetve immunrendszerüket. Emellett belterjességük miatt könnyen megjelenhet a tularémia (’nyúlpestisként’ is ismert) baktérium, mely szinte 100%-os arányban a rágcsálók halálához vezet. Ám az utóbbi évek enyhe telei ezt nem segítették elő.
Kártételük:
A mezei pocok kártételének egyik súlyosságát az okozza, hogy szinte minden kultúrában megtalálható. Szántóföldi körülmények között, ültetvényekben, illetve terménytárolókban is, illetve a növények vegetatív és generatív részeit is mind károsítja. A szegélyekről, erdősávokból, parlagon hagyott területekről gyakran már a nyári betakarítások után a tarlókra betelepednek. Először az ott maradt termény maradványokat fogyasztják. Mire az megfogyatkozik, érkeznek is az őszi vetésű kultúráink… Így már érdemes nyáron felmérni a rágcsáló populációnkat, és még időben lekezelni az árokpartokat, szegélyeket.
Jelenlétük felmérésére a legegyszerűbb módszer, egy adott terület járatainak betaposása, és 24 óra múlva a kibontott/újból kikapart járatok 100 m2-re vetítése. Ha ez eléri, vagy meghaladja a 3-5 járat/100 m2-t, akkor a védekezés szükséges.
A mezei pocok elleni védekezési lehetőségek:
Mechanikai módszerek:
A talaj rendszeres bolygatásával jelentősen csökkenteni tudjuk a mezei pockok jelenlétét, járataik beomlasztásával, kiforgatásával. Ám napjainkban ez a módszer csökkenni látszik a forgatásos talajművelés fokozatos elhagyása miatt.
Biológiai védekezési módszerek:
Mindenképpen fontos a kártevőink természetes ellenségeinek betelepítésének segítése. A ragadozómadaraink számára kihelyezett T-alakú ülőfák nagyban segíthetik a mezei pocok populáció gyérítését. Ám be kell ismerni, hogy az utóbbi években felszaporodott populáció okozta problémát nem tudják teljesen megszűntetni, így önmagában nem támaszkodhatunk kizárólagosan erre a megoldásra.
Kémiai módszerek:
Azokon a területeken, ahol jelentősen felszaporodott a pocok populáció, ott esélyesen elkerülhetetlen a kémiai beavatkozás. Sajnos napjainkra elég korlátoltak a lehetőségeink a szerhasználatot tekintve. Jelenleg 3 engedélyezett hatóanyag van a kezünkben, nézzük át ezeket:
Fontos kiemelni ezeknél a kémiai megoldásoknál, hogy mindegyik járatkezelésre alkalmas. Mivel nem kizárólag a rágcsáló kártevőinkre hatnak, így talajfelszínre kiszórva más melegvérű állatra is kártékony lehet. Így a gyakran látott – műtrágyaszóróval kijuttatott – megoldás kimondottan TILOS! Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a lakott járatok száma meghaladja a 25 db-ot 100 négyzetméterenként. Csak ebben az esetben alkalmazhatunk felületkezelést a klórfacinon hatóanyaggal 15 kilogramm/hektár dózisban.
A csalétkes készítményeknél érdemes odafigyelni, hogy ne csapadékos időben juttassuk ki, mivel nedvesség hatására a hatóanyag oldódni kezd idő előtt.
Úgy gondolom, hogy a megfelelő megoldást a fentebb felsorolt lehetőségek kombinálása jelentheti, illetve a rendszeres kezelés, odafigyelés. Ne akkor kezdjünk el foglalkozni a problémával, amikor már a gradáció csúcsosodni látszik a területeinken, és már tönkre tette a vetéseink jelentős részét. Illetve komoly segítség lehet a szomszédos termelőkkel való összedolgozás, és egyszerre való védekezés a betelepedett kártevők ellen.
Ha nem szeretnél elveszni a hatóanyagok között, vagy nem tudod eldönteni milyen a kártételi szinted, akkor kérj segítséget és válaszd a ténylegesen független növényorvosi szolgáltatást. Független növényorvosként, biztos hogy a problémádra és a pénztárcádra legjobb megoldást kínáló készítményt fogod használni. Nincs kereskedelmi kapcsolatunk ott vásárolsz, ahol neked a legolcsóbb, mi neked dolgozunk nem egy multinak!
Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Üdvözlettel: Laurinyecz Nóra növényorvos
