Talajmintavétel szabályai

A talajmintavétel szabályai több támogatásban és jogcímben is rögzítve vannak, de szerencsénkre ezek nem térnek el egymástól. Tehát ahhoz, hogy betartsuk az AKG felhívást és vagy a nitrát rendeletet nem kell eltérő módszerrel és szabályrendszerrel megvennünk a talajmintáinkat. De nézzük is meg mik a talajmintavétel szabályai.

 

Hogyan kell betartani a talajmintavétel szabályait?

 

Alapvetően két csoportra kell szednünk a talajmintavételi eljárásokat, az egyik szántó és vagy gyep a másik pedig az ültetvény. Igen jól láttattok gyepre is kell időnként talajmintát venni, például, ha indultál húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatáson vagy nitrátérzékeny a gyepterületed és szeretnéd műtrágyázni. Az alapvető különbség a kettő között, hogy szántóra és gyepre egy mélységből kell venni a mintát míg ültetvény esetében két mélységből is mintát kell vennünk. De nézzük mik ugyanazok a két mintamélységnél.

 

Melyek a közös szabályok a szántó és az ültetvény mintázásában?

 

Egy minta maximum 5 hektáros területet jellemezhet!

Ha ennél nagyobb a területed akkor egyenlő részterületekre kell bontani azokat. Fontos, hogy nem helyrajziszámokra kell bontanod a tábládat a mintázás során, hanem MEPAR szerint kell felosztani. Tehát ha több helyrajzi számból áll egy táblád, de fizikailag összeérnek ezek a kataszteri határok akkor nyugodtan kezelheted egy mintaegységnek. Azonban, ha egy helyrajzi szám több területre van osztva, amit elválaszt valamilyen akadály, ez lehet földút, árok vagy akár erdősáv és ezek a MEPAR-ban elkülönülnek akkor osztanod szükséges a mintateredet, függetlenül attól, hogy mondjuk ez egy helyrajzi szám.

Talajmintatát szinte bármivel lehet venni. Nem kell túlbonyolítani elegendő egy vödör és egy ásó is

Egy minta legalább 20 rész mintából álljon!

Tehát amikor elvégzed a mintázást akkor ne a tábla széléről dobj egy vödörbe egy kis földet. Több dolog miatt se tegyél ilyet. Ami a legfontosabb, ha ezt csinálod akkor ténylegesen kidobálod a pénzt az ablakon, mert abszolút nem lesz reprezentatív a mintád! Lesz egy adatod amiért nem keveset fizetsz és semmit sem ér. Másik dolog, hogy szabálytalan, bár a lebukás esélye nagyjából egyenlő a nullával, de itt ténylegesen magaddal szúrsz ki, ha így csinálod. Tehát szabályosan úgy kell megvenni a talajmintát, hogy legalább 20 kis részből készítesz egy 1 kg-os kevert mintát. Javasolt vagy átlók mentén haladni a táblában, vagy cikcakk alakban.

Ha nem te akarsz bajlódni a talajmintavétel szabályaival akkor nézd meg a Morva Növénydoki talajmintavételi szolgáltatását és vegyél le a válladról egy nyűgöt.

 

Tilos mintát venni!

  • A tábla széltől számított 20 méteres sávban, tehát a forgókban szántóföld eseténben
  • Szalmakazlak helyén
  • Műtrágya és szervestrágya depók helyén
  • Állatok delelő helyén

 

Melyek az eltérő szabályok a két mintavételi módszer között?

 

Eltérés igazából a különbségek a mintavétel mélysége között van. Tehát az egyes kultúrák esetében különböző mélységből kell szedni a talajmintát.

  • Szántó esetében 0-30 cm mélységből kell származnia a kompozit mintának
  • Gyep esetében 5-30 cm mélyről
  • Almatermésű, csonthéjas, héjas és egyéb ültetvényekből, illetve szőlő ültetvényeknél 0-30 cm és 30-60 cm mélységből kell származnia a két kompozit mintának
  • Bogyós ültetvényekből, pedig 0-20 cm és 20-40 cm

 

Mikor mintázható a terület a talajmintavétel szabályai alapján?

 

Legalapvetőbb megállapítás, ha a talaj művelhető. Ha túl száraz vagy túl nedves a talajunk akkor nagyon megnehezíti a talajmintavételezést, de nyilván szükség törvényt bont. A fő lényeg, hogy műtrágyázás után legalább 100 napot kell várnunk a talajmintavétellel, hogy az eredményeink ne legyenek tévesek. Míg szervestrágyázás után már 6 hónapot kell várnunk, hogy megkezdhessük a mintázás folyamatát.

 

Két dolog miatt is fontos erre figyelünk, egy mert így szabályos, (ilyenkor szokott nagy puffogás és fejcsóválás lenni.) A legfontosabb, ha nem tartod be ezeket a türelmi időket ismételten téves lesz a mintázásod eredménye és dobhatod a kukába, vagy inkább a fiókba

„Mert úgyis csak az ellenőrnek kell ez a vacak.”

Sajnos sok éves tapasztalatom, hogy így tekintenek a gazdálkodók a talajmintavételi eredményekre. Pedig ha kicsit is foglalkoznánk vele temérdek pénzt tudnánk megspórolni maguknak, de …………

Egy vödör és egy ásó bőven megoldása lehet a talajmintavételnek

Mivel biztosítható a talajmintavétel szabályainak betartása?

 

Az hogy mivel veszed a talajmintádat édesmindegy. Nem kell ezt túlbonyolítani elég egy ásó meg egy vödör. És uzsgyi már lehet is venni a mintákat, a lényeg, hogy 20 pontból és kevert mintát vegyél.

 

Talán, ami kicsit bonyolítja a dolgot az az AKG támogatásban elvárt GPS koordináta rögzítése!

 

Na azért ettől se kell kardunkba dőlni. Már a legolcsóbb okostelefonban is van GPS vevő, a Google maps pedig mindenkinek teljesen ingyenes applikáció, ami ha jól tudom már alapértelmezetten rajta van a mobiltelefonokon. Tehát nincs más dolgod csak elindítani ezt a programot és a tábla közepén letenni egy gombostűt és már meg is van a GPS koordinátád, amit rögzíteni kell a mintához. Ettől se kell megijedni, mikor írod a labornak a megrendelőt akkor előveszed a mobiltelefonodat rámész az elmentett gombostűre és leírod onnan a koordinátát. Természetesen ettől még vannak sokkal pontosabb és jobb módszerek és eszközök, de ha csak saját magadnak akarsz 4-5 mintát venni ezzel a technológiával is gond nélkül megoldod.

 

Ha nem akarsz a talajmintavétel szabályaival vacakolni akkor nézd meg csapatunk talajmintavételi szolgáltatását és foglalkozz azzal amivel igazán szeretnél.

 

Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a mezőgazdaságot érintő aktaulaitásokról akkor iratkozz fel hírlevelünkre.

Üdvözlettel: Morva Tamás

A Morva Növénydoki nem csak egy szaktanácsadó cég, hanem egy védőernyő az ügyfeli számára. Ha nem hiszed próbáld ki szolgáltatásainkat.