A gazdálkodási napló egy nagyon lényeges dokumentum a mostani közvetlen támogatások igénylési rendszerében. Szinte már nincs olyan gazdálkodó, akinek nem kellene gazdálkodási naplóban vezetnie a folyamatait. És sajnos nem elég csak vezetni ezt a dokumentumot, minden évben fel kell tölteni a NÉBIH felületére, illetve, ha helyszíni ellenőrzést kapunk akkor be is kell mutatnunk az ellenőröknek. De mik azok a dolgok amire mindenképpen figyelj oda amikor kitöltöd a gazdálkodási naplódat. Ezekre a kérdésekre fogsz választ kapni, ha tovább olvasod a cikket.
1. Vízvédelmi sávok
Jogszabályi magyarázatokba most nem mennék bele, mert ezt a cikket egy magyarázó és értelmező cikknek szeretném, de ha nagyon érdekel titeket a feltételességi rendeletben megtaláljátok. Na de mi is a lényeg itt. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy ha valóban víz van a területem mellett akkor kell ezzel foglalkozni. Ez azonban nem így van, mert a MEPAR-ban történő lehatárolás számít. Találtam már olyan helyen is vízvédelmi sávot, ahol a gazda beszámolója alapján 30 éve nem volt víz. A lényeg, a MEPAR-on keresztül vagy akár az egységes kérelmeteken keresztül ki kell mérnetek a vízvédelmi sávotok méretét, amit a rendszer fedvényként hoz.
Legegyszerűbben úgy tudjátok ezt megtenni, hogy szeptember 30.-ig felmentek az egységes kérelembe, majd ott figyelitek a hiba üzeneteket, ahol kiírja, hogy a táblátok vízvédelmi sávra fed. Ha szerkesztő módba teszitek a táblát akkor le tudjátok vágni a vízvédelmi sávok területét a tábláról. Tehát megkapjátok azt a hektáradatot, ami mentes a vízvédelmi sávtól. Ismétlem attól, hogy nincs ott víz meg sose volt még lehet vízvédelmi sáv!
De milyért lényeges ez? Azért lényeges mert a vízvédelmi sávok területén nem lehet növényvédelmi kezelést, műtrágya kijuttatást és istállótrágyázást folytatni. Tehát agrotechnikán kívül semmit sem lehet ott csinálni. Tehát elvetni elvetheted szigorúan csávázatlan vetőmaggal, de az előbb felsorolt művelteket nem hajthatod végre. Könnyen ellenőrizhető hiszen a rendszer „ordít”, hogy vízvédelmi sáv van a területen, ha megegyezik akár egy permetezés vagy tápanyagutánpótlási munka hektáradata a tábla méretével már bukta is a dolog, jöhet a szankció!
2. Állandó víz a közelben
Szintén olyan fogalom ez, ahol az számít, amit a MEPAR mutat. Tehát érdemes végig menni a táblákon és megnézni van-e állandó víz a közelében. Ezt legegyszerűbben úgy tudjátok megtenni, ha felmentek az egységes kérelem felületére ott pedig rányomtok a fedvénytár menüpontra és kiválasztjátok a „Folyóvíz” és az „Állóvíz” fedvényeket. Ha ezzel megvagy végig pörgeted a tábláidat, hogy melyik közelében helyezkedik el ilyen kékszinű fedvény. Miért is fontos ez? Sok növényvédőszer, illetve lomb vagy műtrágya engedélyokiratában szerepel egy olyan pont, hogy mekkora védőtávolságot kell tartanod az állandó vizektől. Ez az esetek többségében 50 méter szokott lenni. Valahova érdemes feljegyezned, hogy van-e olyan táblád, ami 50 méteres közelségben helyezkedik el állandó víztest mellett. Ha igen az ott felhasznált készítmények engedélyokiratát át kell böngészned, nehogy belefuss egy engedélyokirattól eltérő felhasználásba.
Nem semmi pedig még csak kettőnél járunk! Pont ezért hoztuk létre a Morva Növénydoki Gazdaság adminisztrációs szolgáltatását, hogy neked ne ezzel kelljen foglalkoznod.
3. HMKÁ 2 – avagy a Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése
Nagy riadalmat kelltet tavaly ősszel mikor felvezetésre kerültek a MEPAR-ban ezek a területek. De mi is a lényege ennek a feltételességi rendeletszakasznak. Nagyon zanzásítva, ahol ilyen terület van azt nem lehet 25 cm-nél mélyebben művelni, levezetni a vizet, illetve bármilyen mélységben szántást végezni. Ha gyep területen helyezkedik el akkor kaszáláson és legeltetésen kívül más nem tehető vele.
Itt is hasonlóan kell eljárnotok, mint a vízvédelmi sávok tekintetében. Annyiban kell viszont másként csinálnotok, hogy a fedvénytárba kapcsoljátok be a „HMKÁ 2 védett vizenyős terület szántón”, gyepet is bekapcsolhatjátok, de azon úgyse fogtok kaszáláson kívül más agrotechnikát csinálni. Ha ez megvan és szeptember 30 előtt vagytok és találtok a táblán ilyen sárgás fűcsomókat akkor megjelenik a hibalistában, hogy „A tábla ráfed a bezárt fedvényre”. Ha itt rávágjátok akkor kivágja a HMKÁ2 területet és megkapjátok azt a hektármennyiséget, ahol lehet szántani, illetve 25 cm-nél mélyebben művelni.
Figyeljetek oda azonban, hogy nem csak a HMKÁ 2 lehet bezárt fedvény, tehát ha egyéb ilyen területetek van akkor azokat is levágja a rendszer. Ez is nagyon könnyen ellenőrizhető hibaforrás tehát mindenképpen legyetek körültekintőek.
4. 12%-os lejtő
Szerencsére, ha szinkronizáljátok az eGN-t akkor ezt a rendszer automatikusan felhozza. Tehát megjelenik az eGN alap adataiban, hogy a tábla 12%-os lejtős. De ezt nagyon egyszerűen meg tudjátok nézni ti magatok is. Megint a kincstár felületére kell felmenni, ahol a „Táblaadatok” résznél, természetesen ezt akkor látjátok, ha térképmódban vagytok, a legalján kiírja hogy mekkora a 12%-os lejtő lefedettsége. Ha 2 hektárnál kisebb a tábla akkor a terület 50%-nak kell annak lennie, ha pedig 2 hektárnál nagyobb akkor a 12%-os lejtőnak 1 hektárt kell meghaladnia. Ha igaz a táblátokra ez a kis képlet akkor az a tábla bizony 12%-os lejtésű.
Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy az erózió szempontjából kockázatos növények, illetve a 24 cm-nél szélesebb sortávolságra vetett repce esetében, direktvetéssel, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos műveléssel kell elvégezni az agrotechnikai munkákat. Gazdálkodási naplóban is érdemes feltüntetni, ezeket a különböző agrotechnikai munkafolyamatok megjegyzésénél. Ellenőrizni azonban ezt helyszínen fogják az ellenőrök, tehát naplóval hibát elkövetni nehéz, de ….
Amennyiben 1 négyzetméternyi területen 12%-os lejtés van, ott 24 órán belül a kijutatott műtrágyákat a talajba kell dolgozni, ez alól kivétel a fejtrágyázás. Tehát mindenképpen érdemes megnézni, hogy van e 12%-os lejtésű terület a tábláitokon, ezt úgy tudjátok ellenőrizni, hogy a kérelem térkép felületén bekapcsoljátok a „12%-os lejtők” fedvényt és megnézitek, hogy került-e kis sárga kiemelés a táblátokba. Ha van benne akkor sajnos erre figyelnetek kell, hogy legkésőbb a tápanyagutánpótlást követő napon legyen bedolgozási agrotechnika rögzítve a naplóba.
5. 17%-os lejtők
Amennyiben a táblád érintett 17%-os lejtővel akkor azon a területrészen már nem folytathatsz tápanyagutánpótlási folyamatokat. Az ellenőrzése pont ugyanolyan, mint az 12%-os lejtőnél és érdemes is egyben keresni, annyi különbséggel, hogy míg a 12%-os esetében azt kell megállapítanunk, hogy van-e a területen. Addig a 17%-os esetében meg kell határoznunk, hogy mekkora területtel is vagyunk érintettek.
A további elkeserítés, hogy sajnos ezt már nem lehet vágatni a rendszerrel, tehát nektek kell kimérni a kérelem felületén. Szerencsére erre is van egy jó kis eszköz beépítve a kérelem felületébe. A jobb alsó sarokban lévő kis ablak egyik gombja a „Mérés” gomb. Ha a fedvénytárba bekapcsoltad a 17%-os lejtők fedvényt akkor látod a táblán az elhelyezkedését. Nincs más dolgod csak szépen körbe kattintod az utolsó pontnál duplát kattintasz és már ki is írja a térképre, hogy ez mekkora terület. Ezt végig játszod az összes ilyen területrészen a kapott terület adatokat összeadod és már meg is van a 17%-os lejtőid összterülete a tábládba.
Ezután már nincs más dolgod csak a gazdálkodási naplóban csökkented a tápanyagutánpótlási műveleteidet ezzel a terület mérettel. Ellenőrizni egyszerű, többnyire helyszíni ellenőrzésnél szokták, ezért mindenképpen érdemes rászánni az időt a kiméregetésre.
Most járunk a felénél, ha idáig eljutottál akkor te nem szeretnél problémákba ütközni a gazdálkodási napló vezetése közben. De ha tényleg biztosra akarsz menni akkor nézd meg miben tudunk neked segíteni a Gazdaság Adminisztrációs szolgáltatásunkkal.
6. Időpontok rögzítése
Számos támogatás megköveteli, hogy az egyes agrotechnikai folyamatokat rögzítsünk be az egységes kérelem felületére. Mindenképpen figyelni kell, hogy egyeznek ezek a dátumok a gazdálkodási naplóban rögzített dátumokkal. Támogatások csúszhatnak el rajta tehát mindenképpen figyelmesen rögzítsétek ezeket.
Egyéb jogszabályi és rendeleti időkorlátozások, is bekerülhetnek a képletbe amire figyelni kell. Ezeket itt most nem fogom felsorolni, mert akkor végtelen méretű lenne ez a cikk. Ami lényeg, hogy nagyon figyeljetek oda, hogy az egyes támogatások vagy jogszabályok időkorlátozásai is be legyenek tartva és helyesen legyenek vezetve a gazdálkodási naplóba.
7. Engedélyokiratok
Számos készítmény, amit felhasználunk a gazdálkodási évben engedélyokirathoz kötött. Tehát a felhasználásához be kell tartanunk az engedélyokiratban szereplő előírásokat. Ez nagyon sokféle lehet, ezért ez nem fogom most felsorolni. De csak egykét példát kiemelve, ha egy készítménynek az van az engedélyokiratában, hogy azonnal bedolgozandó, akkor a kijuttatás napjára be kell írni egy talajmunka folyamatot.
Növényvédőszereknél fordul sokszor elő ez és sajnos nemegyszer látom, hogy nincs kellő fókusz ezen. Attól hogy egy növényvédőszer felhasználható az adott kultúrában az nem azt jelenti, hogy bármikor fel is használható. Figyelni kell az engedélyokiratba foglalt időtartamot is és a permetezési megfigyeléseknél is arra a fenológiai állapotra kell írnunk. Nagyon sokszor találkozunk azzal, hogy nem megfelelő a permetlé mennyisége, tehát ha az van írva az engedélyokiratba, hogy 250 liter akkor annyit kell beírni a naplóba is. Növényvédőszereknél különös figyelmet kell ennek szentelni, mert a növényvédelmi bírság egy igen kemény és vastagon fogó csekk lehet!
8. Csávázószerek
A csávázószereket éppúgy növényvédőszerként kell rögzíteni, mint bármilyen egyéb permetezővel végzett növényvédelmi kezelést. A felhasznált hatóanyagokat rögzíteni szükséges a gazdálkodási naplóba. Na és itt szoktunk problémába ütközni, különösen a külföldről vásárolt vetőmagok esetében. Sajnos nemegyszer olyan készítmény van feltüntetve, aminek Magyarországon nincs engedélye. Ezeket a vetőmagokat elvileg nem lehet felhasználni! Számos esetben nincs konkrét készítmény felírva a fémzár címkére, ebben az esetben ki kell keresni a megfelelő készítményt, aminek egyezik a hatóanyag tartalma és azt kell feltüntetni.
Nagyon figyeljetek oda az egyes tiltó listákra. AÖP és AKG szempontjából kell erre koncentrálni és már vetőmag vásárlása előtt gondoljátok ezeket végig, hogy összeegyeztethetőek a készítmények a vállalásaitokkal.
9. Tápanyag-gazdálkodási terv
Azt mindenki tudja már hogy ha nitrátérzékeny területen gazdálkodik vagy AKG támogatásban részesül akkor tápanyag-gazdálkodási tervvel kell rendelkeznie. De ki kell ábrándítanom mindenkit, ha igényel egységes kérelmet akkor rendelkeznie kell tápanyag-gazdálkodási tervvel. Magába az eGN-be rögzíteni csak az AKG-soknak kötelező, de én javaslom, hogy mindenki töltse fel mert a papír alapú naplóban szerepelnie kell.
Ami viszont nagyon fontos, hogy a kijuttatott hatóanyagok mennyisége nem haladhatja meg a tápanyag-gazdálkodási tervben rögzített maximálisan kijuttatható hatóanyagok mennyiségét. Ettől eltérni csak szervestrágyázás során lehet, ahol a kijuttatott maximális nitrogén mennyisége 170 kg lehet, de itt is figyelni kell, hogy a szervestrágya hasznosuló nitrogén mennyisége nem lehet több a tápanyag-gazdálkodási tervben rögzített maximális nitrogén mennyiségénél. A hasznosuló nitrogén mennyiségét pedig úgy számolhatod ki, hogy a kijuttatott szerves nitrogénnek a 40%-át veszed.
Ha a szervestrágya hasznosuló nitrogén mennyisége és a tápanyag-gazdálkodási tervben maximalizált nitrogén hatóanyagmennyiség között van különbség, akkor a maradékot kiegészítheted műtrágyával is. Tehát vegyünk egy példát, hogy érthető legyen kijuttatunk 170 kg Nitrogén hatóanyag tartalmú szervestrágyát, annak a hasznosuló nitrogén mennyisége 68 kg. Ha a tápanyag-gazdálkodási tervben 100 kg maximálisan kijuttatható nitrogén van rögzítve akkor 32 kg hatóanyag mennyiségben juttathatsz ki műtrágyát.
Amit még fontos észben tartani, a tápanyag-gazdálkodási terv növényre szól nem pedig évre. Tehát egy őszi kultúra esetében az előző évben ehhez a növényhez kijuttatott hatóanyagokat is hozzá kell venni a számításnál. És természetesen a főnövény lekerülése után a következő növény vetésével új tápanyag-gazdálkodási terv lép érvénybe. Ebből termesztésen az következik, hogy bármit is kerül elvetésre arról rendelkeznünk kell tápanyag-gazdálkodási tervvel, függetlenül attól, hogy akarunk-e műtrágyázni vagy sem.
10. Táblaméret korlátozás
Ez a pont csak az AKG támogatásban részesülő gazdálkodókra érvényes és ott is csak azokra, akik ezt a vállalást választották. Mi lehet itt az óriási bukó? Ha valaki vállalta mondjuk, azt hogy 5 hektárnál nem létesít nagyobb táblákat, de 2024-ben még őszi növényt vetett, akkor ez nem von maga után szankciót, hiszen amikor vetett még nem vonatkozott rá a pályázati felhívás. Azonban, ha 2025-ben erre a területre vet a gazdálkodó valamit ott már be kell tartani az 5 hektáros táblaméret korlátozást. Ezt csak úgy fogjátok tudni betartani, ha a gazdálkodási naplóba több másodvetést vagy több következő évi főnövényt vesztek fel. Arra is figyeljetek, hogy ezeken a területeken a másodvetéseknek is 5 hektárnál kisebbnek kell lenniük.
Most így hirtelen ez a 10 jutott eszembe amire különösen figyelnetek kell. Persze ezen kívül van még sok apróság amire érdemes figyelni annak érdekében, hogy hiánytalan támogatást kapjatok. Természetesen, ha nem akarsz beleőrülni a jogszabályokba és biztonságba akarod tudni a támogatásod akkor bízz meg szakembert. Ha már szakemberre akarod bízni adminisztrációdat akkor nézd meg a Morva Növénydoki Gazdaság adminisztrációs szolgáltatását, ami pont neked való lesz, hiszen mi ezzel kelünk és ezzel fekszünk.
Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Üdvözlettel: Morva Tamás
