Top 5 hiba a gazdálkodási naplóban

Lassan több mint 4 hónapja bevezettük új szolgáltatásunkat, az AKG ellenőrzési Auditot. Ez idő alatt számtalan naplót néztünk át, amit ügyfeleink küldtek át nekünk. Ezen naplók átnézése alapján kijelenthető, hogy a hiba a gazdálkodási naplóban jellemzően ugyanazokon a kritikus pontokon jelenik meg. Ezt szeretném nektek most összefoglalni ebben a cikkben.

 

1.Tipikus hiba a gazdálkodási naplóban

 

A legtöbb hibát a növényvédőszeres kezeléseknél találjuk. Ahhoz hogy megfeleljetek a 43/2010. (IV.23.) FVM rendeletnek, azaz a növényvédelmi tevékenységet szabályozó rendeletnek, be kell tartanotok a növényvédőszerek engedélyokiratát.

 

Mit is jelent ez?

 

Minden növényvédőszernek van egy engedélyokirata, amit a NÉBIH oldaláról le tudtok tölteni. Az abban foglaltakat maradéktalanul be kell tartani és a naplóba is így kell szerepeltetnetek.

 

Élelmezésügyi várakozási idők

A legtipikusabb hibák az élelmezésügyi várakozási idők nem megfelelő rögzítése. Amire nagyon fontos figyelni, hogy egyes kultúrák között eltérés lehet az élelmezésügyi várakozási idők között. Tehát hiába ugyanazt a készítményt használtad, mondjuk kalászosra meg repcére is tavasszal, külön ellenőrizni kell, hogy a két kultúra között van-e eltérés az élelmezésügyi várakozási idők között.

Ide tartozik még szorosan, a betakarítások dátuma. Sajnos nagyon sok ilyen hibára és fényt derítettünk, hogy az egyes készítmények betakarítása hamarabb történik meg, mint hogy lejárna az élelmezésügyi várakozási idő. Sajnos ez nagyon súlyos hiba, amit mindenképpen kerüljetek el. Erre egy pró tipp, ha az utolsó kezeléseket végzitek az évben az adott kultúrában, akkor naptárba írjátok fel mikor jár le a készítmények élelmezésügyi várakozási ideje. Fontos hogy ilyenkor mindig 1 nappal többet számoljatok, hiszen a permetezés napja nem számít bele a várakozási időbe! Ezt egy egyszerű google naptárral meg tudjátok tenni, ami mindenki zsebébe ott lapul a telefonja miatt!

 

Permetlé mennyisége

Az azért általánosságnak tekinthető, hogy egyes növényvédelmi beavatkozások során, nem egy hanem több növényvédőszert is kijuttatnak a gazdálkodók. Amire nagyon fontos figyelni, hogy minden készítmény engedélyokiratában szerep, hogy hány liter permetlével lehet azt kijuttatni. Fontos, hogy ha tankmixet alkalmaztok, tehát egy permetezés során több készítményt is felhasználtok. Akkor egy közös nevezőn kell ezt rögzítenetek. Tehát olyan permetlé mennyiséget alkalmazni, ami a tankmixben szereplő összes készítmény engedélyokiratának megfelelő. Sajnos olyannal is találkozunk, hogy ugyanazon a napon kijuttatott készítmények más és más permetlé mennyiséggel vannak rögzítve (teljesen szabályosan engedélyokirat szerint). Azért itt szeretném megjegyezni, hogy azt remélem senki nem gondolja, hogy bármelyik ellenőr el fogja hinni, hogy az egyes készítményeket több menetben juttatta ki valaki ugyanazon a napon ugyanazon táblán?

 

Dózisok!

Bármennyire is hihetetlen, sajnos a dózisokban is hiba van. Nagyon fontos, hogy mint kint a terepen, mint az irodába az engedélyokiratokban foglaltakat maradéktalanul tartsátok be. Egyszerűen ebben nem lehet hibázni, hiszen ez nem csak növényvédelmi jogszabály sértés, hanem komoly humán toxikológiai kérdés is. A növényvédelem nem játék ez egy „szükséges rossz”, ami sok esetben megvédi az emberiséget még rosszabb eshetőségekről. Erről most nem szeretnék hosszabban nyilatkozni, de ami lényeg, hogy óriási felelősség van rajtatok, hiszen így vagy úgy, de az általatok megtermelt termények legjava a családok asztalára kerül. Visszatérve a dózisokra azért az van írva az engedélyokiratra, ami mert szakemberek több frontról megvizsgálva ezt találtak a leghatékonyabbnak és a legkevésbé rossznak!

 

Összegezve a növényvédelmet, be kell tartani az engedélyokiratban foglaltakat és mivel ezt kötelező feltöltenetek az elektronikus rendszerbe, könnyen ellenőrizhető is ezért is írtam ennyit róla. Ha biztosra szeretnél menni és leellenőriztetnéd a gazdálkodási naplódat, akkor nézd meg a Morva Növénydoki AKG ellenőrzési audit szolgáltatását nem csak AKG-soknak.

 

2.Hiba a gazdálkodási naplóban: Vízvédelmi sávok

 

Minden gazdálkodónak be kell tartania a feltételességben foglaltakat, azaz a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra vonatkozó 14/2023. (IV.19.) AM rendeletet, röviden HMKÁ. Ebben több olyan gyakorlat van leírva, amit be kell tartani a gazdálkodóknak.

 

És az egyik ilyen a HMKÁ 6 azaz „A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása”

 

Ez a rendeleti pont arról szól, hogy a folyó és állóvizek partvonalában nem lehet kijuttatni sem:

  • Növényvédőszert
  • Termésnövelő anyagot (műtrágya, lombtrágya)
  • Szervestrágyát (kivéve az itatóhoz baktató jószágok trágyája)

Maga a rendelet leírja, hogy milyen típusú „víz” mellett mekkora védőtávolságot kell hagyni, de ez számotokra teljesen írreleváns. Magában a MEPAR-ban rögzítve vannak ezek a sávok és az egységes kérelem felülete is jelzi, ha egy táblátok érintett. Térkép nézeten, ha bekapcsoljátok a vízvédelmi sávok fedvényt, akkor egyszerűen kimérhetitek ti magatok is, hogy mekkora terület esik a táblátokba vízvédelmi sáv alá!

Lényeg a lényegben, hogy a gazdálkodási naplóban a tápanyag utánpótlási és növényvédelmi kezelések hektáradatát legalább annyival kell csökkentenetek, mint amekkora a vízvédelmi sáv táblátokat érintő része. Ezt terepen és a naplóban is pontosan így kell csinálnotok, erre mindenképpen figyeljetek oda, mert visszatérő hiba a gazdálkodási naplóban azoknál az anyagoknál, amelyeket átnéztünk.

A HMKÁ2 területeken tilos a szántás és a 25 cm mélyebb talajművelés

3. Hiba a gazdálkodási naplóban: HMKÁ 2

 

2024 őszén bekerült a MEPAR-ba egy új fedvény, már tudtunk róla és tudtuk hogy érkezni fog, de sok rémületet okozott. Ez a „Vizes élőhelyek és tőzeglápok megőrzése” feltételességi előírás. A lényege, hogy 2 fajtája van a gyepes és a szántós verzió. A gyepes egyszerű, ahol megjelent az a gyep innentől az örökké valóságig gyepnek kell lennie. A szántón megjelenő HMKÁ 2 fedvényekre jobban oda kell figyelni. A rendelet értelmében ezeken a területeken nem lehet szántást és 25 cm-nél mélyebb talajmunkát végezni. Minden más munkavégzés engedélyezett, amikor nincs víznyomás alatt a terület.

De mire is kell figyelni a gazdálkodási napló vezetése közben. Ezek a területek szintén lehatárolásra kerültek a MEPAR rendszerében. Tehát ki kell mérnetek, hogy a táblátok mekkora része esik a fedvény alá. Ha ezzel megvagytok akkor a gazdálkodási naplóban csökkentenetek kell a szántás és a 25 cm-nél mélyebb talajmunkák területét a fedvény területével, hiszen a valóságban sem szántottatok ott! Fontos kiemelni, hogy szántani 25 cm-nél sekélyebben sem lehet ezért van kiemelve a rendeletben!

 

Ha nem szeretnél öt év múlva beleszaladni egy szankcióba, hiszen egy nem AKG-s gazdát 5 évig visszamenőleg ellenőrizhetnek (AKG-st 2039-ig) nézesd át a naplódat a Morva Növénydoki gazda napló audit szolgáltatásával és menj biztosra.

 

4. Hiba a gazdálkodási naplóban: HMKÁ 6

 

Sajnos még mindig visszatérő probléma a „Minimális talajborításra vonatkozó előírások” betartása. Miszerint július 15 és szeptember 30 között csak akkor lehet megszüntetni a minimális talajborítottságot, ha 30 nap múlva vetés történik a táblán! Ez a rendelet és ez alól nincs kibúvó. Nem elfogadott hogy én vetni akartam, de hát jött az eső és nem tudtunk kimenni. Sajnos ezzel kalkulálni kell, de mi szokott lenni a tipikus hiba?

Nem csak terepen, hanem a gazdálkodási naplóban is be kell tartani a HMKÁ 6 feltételességi előírást. Ezt legtöbb esetben úgy sértitek, hogy olyan műveletet rögzítetek a naplóban, ami automatikusan megszünteti a minimális talajborítottságot. Mindegy, hogy a terepen te úgy csináltad, hogy maradt fen valamennyi tarló, ha te könnyű tárcsázást vagy kombinátorozást rögzítettél akkor megszűnt adminisztratív módon a minimális talajborítottságod. Amit jegyezzetek, meg hogy ha nem olyan műveletet rögzítettetek, amiben benne van hogy legfejlebb 10 cm mélyen, akkor nagy valószínűséggel megszüntettétek a minimális talajborítottságot, tehát a naplóban 30 napon belül szerepelnie kell egy vetésnek!

A csávázásoknak legalább 2 helyen szereplniük kell a naplóban pontos dátumokkal

5. Hiba a gazdálkodási naplóban: Csávázószerek

 

Ugyan növényvédőszeres kezelések és emiatt már szóba kerültek (elméleti síkon) az első pontban, de mégis beszélnünk kell róluk külön, hiszen sokkal bonyolultabbak, mint egy sima növényvédőszeres kezelés. Tehát elsőnek, bármennyire is marhaság növényvédelmi megfigyelést kell rögzítenetek a csávázásra, ezt AKG-soknak a gazda naplóban a növényvédelmi megfigyelések résznél kell megtenniük, mindenki másnak valamilyen formában (én nagyon ajánlom a gazdálkodási naplót különösen az eGN-be való feltöltést, de erről majd egy másik cikkben írni fogok 😊).

És talán, ami legfontosabb, a csávázások minimum 2 helyen, de inkább 3 helyen szerepelnek.

  1. Legegyértelműbb, hogy a permetezési naplóban!
  2. Agrotechnikai műveletként (vetés)
  3. Esetenként az egységes kérelemben

Na most ebből az következik, hogy három helyen is jól kell adminisztrálni a csávázószereket. Sajnos visszatérő hiba, hogy nem ugyanazok a dátumok szerepelnek, az egyes helyeken. Erre mindenképpen figyeljetek oda.

 

Ha nem szeretnél felesleges szankciókba beleesni akkor kérd a Morva Növénydoki legújabb szolgáltatását, ahol 28 ponton átvizsgáljuk a naplódat és kigyűjtjük neked a javítandó hibákat.

 

Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról, akkor iratkozz fel hírlevelünkre.

Üdvözlettel: Morva Tamás

A Morva Növénydoki nem csak egy szaktanácsadó cég, hanem egy védőernyő az ügyfeli számára. Ha nem hiszed próbáld ki szolgáltatásainkat.