Megkezdődtek a 2026-os helyszíni ellenőrzések. A Magyar Államkincstár ellenőrei már több gazdaságban is megjelentek, ezért érdemes tudni, hogy milyen területeket és vállalásokat vizsgálnak az AKG támogatásban részt vevő gazdálkodóknál. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mire figyelnek az ellenőrök, milyen hibák vezethetnek szankcióhoz, és hogyan készülhetsz fel az ellenőrzésre.
Mit üzent a Kincstár?
A minap erről még értesítést is küldött a Kincstár az AKG táblaelválasztásban érintett gazdálkodóknak „sablon_EK_admin_egyezetes_2026_P2_odt.pdf” dokumentum formájában. Ahol felhívja a Kincstár a figyelmet arra, hogy az AKG támogatásban részesülő gazdálkodóknak mely tábláikon kell betartani a táblaelválasztás szabályait. Ugyanez az üzenet csupán tájékoztatás, és önmagában nem jelenti azt, hogy biztosan helyszíni ellenőrzésre kerül sor. Ettől függetlenül érdemes komolyan venni, és maradéktalanul betartani a táblaelválasztás szabályait.
A KET táblaelválasztás szabályai
Az AKG támogatásban a táblaelválasztás szabályai az idei évre a következőképpen alakulnak.
- Abban az esetben, ha nincs tábla méret korlátozás vállalása a gazdálkodónak akkor két elégséges módszerrel eleget tehet az elválasztásnak:
- Különböző növénnyel vagy növényi fejlettséggel történik az elválasztás: Azonban itt felhívnám a figyelmét minden kedves olvasónak, hogy mindig fenn kell állnia ennek a különbségnek még tarló állapotban is!
- Különböző KET-ek elválasztása a közös töréspontokon történő jelölőkaróval. Mindenképpen ezt a módszert ajánlom, hiszen bármilyen fejlettségi állapotban van is a növényünk ez mindig jelzi nekünk a táblák határát.
- Abban az esetben, ha valaki választotta a táblaméret korlátozást, akkor a KET határát a következő módokon kell feltüntetni.
- Abban az esetben, ha a szomszédos tábla földhasználója saját magunk vagyunk, akkor legalább 2 méteres zöldugar elválasztó sávval kell elválasztanunk a tábláinkat.
- Ha nem mi vagyunk a szomszéd tábla földhasználója akkor ebben ez esetben is elegendő a jelölőkaróval történő elválasztás.
A helyszíni ellenőrzések során egy apró adminisztrációs vagy területi hiba is komoly támogatáscsökkentést eredményezhet. Ha szeretnéd biztos kezekben tudni a gazdaságod adminisztrációját, ismerd meg Gazdaság Adminisztrációs szolgáltatásunkat.
A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrök többek között az alábbiakat vizsgálják:
- a KET határait,
- a táblaelválasztás szabályainak betartását,
- a kaszálatlanul hagyott sávokat,
- a zöldugarok állapotát,
- a méhlegelők megfelelőségét,
- a lucernatáblák állapotát,
- a gazdálkodási napló és a valós állapot egyezőségét.
Miért fontosak a jelölőkarók?
A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrök vizsgálják a kaszálatlanul hagyott részek betartását a szálas pillangósok, a zöldugarok, a méhlegelők és a gyepek vonatkozásában. Sajnos tavalyi példák vannak rá, hogy a gazdálkodók kaszálás közben nem tudják pontosan, hol van a táblájuk határa és ugyan kihagyták a kaszálatlanul hagyott részeket, de azok nem érintkeznek a tábla szélével vagy esetlegesen a tábla határain kívül helyezkednek el.
Mondhatná a gazdálkodó, hogy úgy is csak táblánként 10% jár támogatás csökkentésben, ennyiért nem foglalkozunk vele, ha lebukunk hát lebukunk maximum 10 ezer forinttal kevesebbet kapunk arról a tábláról. Igen ám, de van egy kis probléma vele, ha az ellenőr regisztrálta az egyik táblán, hogy nem lett betartva a minimum kaszálatlanul hagyott sáv, erről ugye minket nem tájékoztat.
Fontos!
Nemcsak a kaszálatlan sáv hiánya okozhat szankciót. Ha a gazdálkodási napló szerint a vállalás teljesült, a helyszíni ellenőrzés viszont ennek ellenkezőjét állapítja meg, az már a gazdálkodási napló naprakész vezetésének hiányát is jelentheti, amely a teljes AKG támogatás 10%-os szankcióját vonhatja maga után.
Ha biztos kezekben szeretnéd tudni, vállalkozásod adminisztrációs terheit akkor nézd meg a Morva Növénydoki Gazdaság Adminisztrációs szolgáltatását.
Mire figyelnek a növényállomány ellenőrzésekor?
Ha már rendbe tettük a tábláink határait akkor érdemes megnézni a növényeink állapotát is. Sajnos az idei év sem volt kegyes a mezőgazdászoknak és az aszály nagy károkat tett a növényeinkben. Azonban ez nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkoznunk a tábláink kultúrállapotával.
Különösen veszélyes ez a zöldugar, illetve a szálas pillangós kultúráknál. Sok esetben ezeket a kultúrákat tavalyi évben későn vetették a gazdálkodók, a tavalyi év sem segített nekik abban, hogy jól beállott táblákká váljanak. Azonban rendbetenni művelni muszáj, nem hagyhatjuk magukra a táblát, mondván aszály van úgysincs érdemben mit betakarítani belőle.
A fenti képen látható zöldugar kultúra nem elfogadható a gyomosság tekintetében, emiatt nem teljesültek a minimum követelmények ezáltal nem részesíthetőek támogatásban. Ez nem csak azért probléma, mert sem területalapút, sem AÖP-t és még AKG-t sem kapunk ezekre a táblákra. Hanem azért óriási probléma, mert zöldugart mindig vetésszerkezeti elvárás miatt telepítünk. Ha pedig a vetésszerkezeti vállalás nem teljesül az súlyos százalékos szankciókat vonhat maga után.
Tehát a dolgunk az, hogy ha nem is túl erős a zöldugar kultúránk, akkor is szárzúzóval tartsuk művelt állapotban a területet, mert ha nyakig ér benne a libatop akkor bizony komoly szankciókat kaphatunk.
A helyszíni ellenőrzések jelentős része néhány egyszerű előkészülettel problémamentesen teljesíthető. Érdemes még az ellenőrzési időszak elején átnézni a táblákat és az adminisztrációt, mert egy időben észrevett hiba később komoly támogatáscsökkentést előzhet meg. Ebben lehet biztos támaszod a Morva Növénydoki Csapata.
Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról, akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Üdvözlettel: Morva Tamás