Agár Ökológiai Program harmadik rész
Agár Ökológiai Program harmadik rész
Elérkeztünk az Agrárökológiai Program utolsó részéhez, amiben AÖP gyep illetve az AÖP ültetvény földhasználati kategóriában választható Jó Gyakorlatokat fogom kifejteni. Ha nem olvastad a cikksorozat előző részét katt ide, hogy ne maradj le semmiről.
Kezdjünk is bele a Gyepterületeken választható Jó Gyakorlatok ismertetésével. Itt le kell szögeznünk, hogy két féle gyepterületet kell elkülönítenünk. Natura 2000 gyepterületet és hagyományos gyepterületet. Amiért erről beszélnünk kell az az, hogy Natura 2000 gyepterületeken korlátozott számú Jó Gyakorlatot lehet választani emiatt e gyepterületeken nem érvényes a küszöbértékek. Tehát ha meghaladja Natura 2000 gyepterületünk az 5 hektárt és van a gazdaságban hagyományos gyepterület is, ha választjuk a hagyományos gyepterületen az AÖP-t attól még nem lesz kötelező a küszöbértéket meghaladó Natura 2000 gyepterületre is választanunk Jó Gyakorlatot, természetesen ebben az esetben a Natura 2000 gyepterületre nem fogunk AÖP kifizetést kapni. Azonban ha a fenti példában a Natura 2000 területekre vállaljuk az AÖP-t, a küszöbértéken felüli egyéb területeinkre is kötelező lesz!
Kezdjünk is bele a Jó Gyakorlatok ismertetésébe.
Gyepek megőrzése (1 pont):
A gyakorlat keretében a gazdálkodónak a beadástól számított előző évi álandó gyepterületeit meg kell őrizni tábla szinten. Ez azt jelenti, hogy a gyepterületeinket meg kell őrizni azokat nem szabad más művelési ágba bevinni. A jogszerű földhasználat miatti területcsökkenés nem kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha egy gazdálkodónak valamilyen módon, egy gyepterületén az előző évhez képest megszűnik a jogszerű földhasználata, akkor ebben az esetben a csökkenés megengedett. Tehát, ha kikerül a gazdaságból egy tábla azt nem kell pótolnia az ügyfélnek új gyepterület létrehozásával, csak az adott egységes kérelemben bejelentett területek számítanak.
A gyakorlat nem választható Agrárkörnyezet Gazdálkodási támogatásban részt vevő gyepterületeken illetve Natura 2000 gyepterületeken sem!
Pásztorló vagy szakaszos legeltetés (2 pont)
E gyakorlat választása során a gazdálkodónak tárgyév április 24-től november 30-ig folyamatosan pásztorló, illetve szakaszos legeltetést kell folytatnia az üzem gyepterületeinek legalább 50%-án, legeltetési terv készítése mellett. Ennél a gyakorlatnál a mezőgazdasági termelőnek rendelkeznie kell legalább hektáronként 0,2 állategységgel és természetesen a gyepeknek legeltetett hasznosításuknak kell lenniük. A pásztorló legeltetés esetében az egységes kérelemben meg kell jelölni, hogy a legeltetést ténylegesen ki végzi. Ez lehet a maga a gazdálkodó, vagy vele megbízásos jogviszonyban álló személy, akinek a szerződésében kifejezetten szerepelnek a legeltetett álatok őrzésével és felügyeletével kapcsolatos teendők, vagy a gazdálkodóval azonos őstermelők családi gazdaságának tagja. Szakaszos legeltetés esetében a megjelölt területek legfeljebb 50%-án folytat, azzal hogy egy területen maximum 12 napig legelteti az állatokat. Ezen vállalásnál engedélyezett saját állományon kívüli legeltetés is, de a fentebbi szabályokat ez esetben is be kell tartani.
Ezt a Jó Gyakorlatot bármilyen gyepterülettel rendelkező gazdálkodó választhatja.
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása (1 pont)
A mezőgazdasági termelőnek vállalnia kell, hogy gyepterületein évente egyszer lekaszálja és a kaszálékot begyűjti. A kaszálások tervezett és megvalósult időpontját az egységes kérelem felületén rögzíteni szükséges.
A Jó Gyakorlatot azon gazdálkodók választhatják, akiknek gyepterületei nem részesülnek AKG illetve Natura 2000 támogatásban.
Kizárólag alternáló kasza használata (2 pont)
Azon termelők választhatják ezt a Jó Gyakorlatot akik gyepterületeiken a kaszálást csak alternáló kaszával hajtják végre, azzal a kitétellel, hogy minden területet legalább egyszer kötelező kaszálni. Nem választhatják azon gazdálkodók aki „Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálás” Jó Gyakorlatot már választották. A gazdálkodónak a kaszálás tervezett időpontját és a megvalósulás időpontját az egységes kérelem felületén be kell jelenteni, olyan formában is, hogy mobilGazda alkalmazással a kaszálás helyén egy georeferált fényképet kell készíteni, olyan módon, hogy a kaszálóeszköznek és annak vágófelületének is látszani kell!
A gyakorlat bármilyen gyepterületen választható.
Ültetvényeken alkalmazható Jó Gyakorlatok.
Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben (2 pont)
Ebben a Jó Gyakorlatban a gazdálkodó ültetvényeinek 50%-án mikroöntözést valósít meg a tárgyévben. Az egységes kérelem felületén meg be kell jelölni azokat a területeket, amelyekben a gazdálkodó a tárgyévben megvalósítja az öntözést. A Kincstár minden évben ellenőrzi a mikroöntözéses technológia alkalmazását és az érvényes öntözési célú vízjogi engedély meglétét.
Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben (1 pont)
E vállalás keretein belül a gazdálkodó vállalja, hogy az összes ültetvényében a növényvédőszer engedélyokirata alapján csak olyan készítményeket nem alkalmaz amelyek méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású. A növényvédőszerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer frissíti.
Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben (2 pont)
A termelő vállalja, hogy ültetvényei összterületének legalább felén a Nemzeti Irányító Hatóság által kiadott szerlistából legalább egy alkalommal használ készítményt. Az egységes kérelem felületén be kell jelenteni mely ültetvényrészeken, kíván ilyen készítményt alkalmazni a gazdálkodó és agrotechnikai műveletként be kell jelenteni a készítmény pontos nevét illetve annak kijuttatásának pontos idejét. Ezek elmulasztása esetén a gyakorlat nem teljesítettnek tekintendő!
Mikrobiológiai készítménye alkalmazása ültetvényekben (2 pont)
Az előző ponthoz nagyon hasonló vállalás annyi különbséggel, hogy az ültetvény 50%-án telepítéskori talajoltóként vagy a sorközben felhalmozott növényi maradványok lebontása valamint álománykezelésként mikrobiológiai készítményt kell alkalmazni. Ennél a vállalásnál is szükséges az egységes kérelem felületén megjelölni azokat a területrészeket ahol a gazdálkodó megvalósítani kívánja a vállalást, és annak megvalósulását pontosan kell rögzíteni az egységes kérelem felületén adatváltozásként.
Talaj- és növénykondicionáló szerek alkalmazása (1 pont)
Ez a vállalás is nagyban hasonlít az előző kettőhöz. Itt is mint a fenntieknél a Nemzeti Irányító Hatóság által készített szerlistából lehet készítményt választani. A kiválasztott készítményt az ültetvényeink legalább felén alkalmazni szükséges tárgyév január 1 és december 31 között. És itt is szükséges az egységes kérelem felületén rögzíteni a kijuttatás tervezett helyét és annak megvalósulását is.
12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása (1 pont)
Azon termelőknek akiknek ültetvényeik összesége a MEPAR fedvények alapján nem sorolhatók 12%-nál nagyobb lejtésűnek választhatják, hogy sorközeiket mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növényekkel takarják. Mikor számít 12% alatti lejtésűnek egy tábla? Két hektárnál kisebb táblák esetében a terület legfeljebb 50%-án található 12%-nál nagyobb lejtő vagy két hektárnál nagyobb táblán maximum egy hektár összterületen van 12%-nál nagyobb lejtő. Tehát azon gazdálkodóknak akiken ezek alapján nincs 12%-nál nagyobb lejtésű táblájuk választhatják ezt az előírást. Itt is lényeges, hogy az egységes kérelem beadásának időpontjában jelölni szükséges a területek takarásának módját. Mulcsozás esetében a táblákat január 1-től december 31-ig köteles a gazdálkodó takarni oly módon, hogy a takarásra nem használható fel istállótrágya, komposzt, talajtakaró fólia, geotextil, egyéb szövetek, gyomgátló szőnyeg, zúzottkő, mosott kavics, műfű, gumigranulátum vagy bármilyen egyéb szintetikus anyag. Egyéves növénnyel történő takarás esetében a sorköztakaró növény tényleges vetését és betakarítását, talajba forgatását vagy talajba dolgozás időpontját agrotechnikai műveletként jelenteni szükséges az egységes kérelem felületén, oly módon hogy leglább május 1-től szeptember 30.-ig a takarónövény a sorközökben van. Ennek elmulasztása esetén a gyakorlat nem teljesítettnek minősül.
Talajtakarás évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel (2 pont)
Ezt a Jó Gyakorlatot már választhatják olyan gazdálkodók is, akiknek tábláik valamelyike 12%-nál nagyobb lejtésűnek számít. Lényeges, hogy minden táblán meg kell valósítani a talajtakarást és figyelni kell arra, hogy mindenhol összefüggőnek kell, hogy legyen. A talajtakarás megvalósítható évelő kultúrával vagy gyeppel. Az évelő kultúráknak vagy olyan növényeknek kell lenniük, amelyek évelő lágyszárú növény, amely szántóföldi hasznosításként megjelölhető az egységes kérelem felületén, vagy olyan keverék lehet, amelynek minden összetevője évelő növény. A gyakorlat akkor teljesített, ha a tárgyév teljes időszakában jelen van a területen ez alól kivétel az évelő kultúrák telepítésének éve amikor legkésőbb május 1-ig megtörténik a telepítés, de ezt agrotechnikai műveletként szükséges rögzíteni!
Karbamid műtrágya környezetbarát használata (1 pont)
A vállalás nagyon hasonló a szántóföldön már ismertetett Jó Gyakorlathoz. A gazdálkodónak ültetvényhasznosításba sorolt területeinek 5%-án köteles karbamid műtrágyát alkalmazni minimum 35 kg maximum 90 kg nitrogén hatóanyagtartalommal. Szilárd karbamid műtrágya esetén azonnali bedolgozással, folyékony karbamid műtrágya használata esetén inhibitor alkalmazásával juttatja ki a tápanyagokat. A műtrágyák kijuttatásának módját, idejét az egységes kérelem felületén jelenteni szükséges.
Ezzel végére is értünk az új támogatási rendszer ismertetésének. Igyekeztem a lehető legérthetőbben végigmenni a sarkalatos pontokon. Bárkinek kérdése lenne a témával kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal.
Üdvözlettel: Morva Tamás
