fbpx

Másodvetés átok vagy a siker kulcsa

Idéntől bekerül egy új fogalom az eddigi ismert másodvetéseink közé; talajtakarás másodvetéssel. Eddig két különböző formát ismertünk az Ökológiai másodvetés, ami a zöldítés miatt lehetett szükséges illetve az Agrárkörnyezet Gazdálkodásban a Másodvetés Zöldtrágyázás céljából. Emiatt ebben az évben várható, hogy még nagyobb arányban fog megjelenni a másodvetés a szántóföldeken. De hogy is kell ezt úgy csinálni, hogy ne csak a támogatás legyen meg, hanem hasznunkra is váljon a technológia.

Kezdjük azzal, hogy milyen alapvető pozitív tulajdonságai vannak a másodvetésnek. A legalapvetőbb pozitívum az a biológiai sokszínűség emelése. Azt be kell látnunk, hogy a mezőgazdasági termesztéssel kultúr sivatagot hozunk létre. Ez azt jelenti, hogy teljesen természetellenesen csak egy növényt hagyunk életben a területen, ilyen sehol nem fordul elő máshol csak a mezőgazdaságban. Mit érünk el ezzel? Csak azoknak az élő szervezeteknek biztosítunk életteret, akik növénypatogén életmódot is tudnak folytatni. Ez sajnos kiterjed, a talajra és növényi részekre is. Tehát a területen csak olyan élőlények tudnak hosszútávon fennmaradni, akik folyamatos táplálékot találnak, ezzel elméletileg még nem is lenne akkora baj, hiszen van sok préda megjelenhetnének a ragadozók is.

De itt jön a csavar a sztoriba,

miután egy adott prédaállat eltűnik a területről, a természetes életciklusai miatt, a ragadozónak nem marad alternatív tápláléka. Mivel más növényeken élő prédaállat nincs a helyszínen így nem marad táplálék ebből adódóan nem tud fennmaradni a ragadozó populáció. De mi a helyzet a kórokozókkal. A helyzet nagyon hasonló, a legtöbb erős növénypatogén gombás betegséget okozó kórokozó fontos és szerves részét képezi a talajnak, hiszen lebontó szerepet töltenek be. A probléma azért alakul ki, mert a kultúr sivatag miatt sokszor évekig csak egy családból származó növényeket vetünk a területre. Gondoljunk csak egy búza-kukorica-árpa-napraforgó forgóra, itt 4 év alatt 2 növénycsalád tagjait vetjük a területre. Egyértelműen azok a patogének fognak túlsúlyba kerülni akik képesek szármaradványt bontani, illetve az élő növényt is megtámadni.

Ha viszont megnöveljük a biodiverzitást akkor a talajban az egyéb mikroorganizmusok is meg tudnak jelenni, amik felvehetik a versenyt a kórokozókkal vagy akár prédaként is fogyaszthatják. Összegezve ahhoz, hogy természetközelibb közeget tudjunk létrehozni szántóföldjeinken nagyon jó rendszer lehet másodvetés rendszere, amivel emelhetjük a biodiverzitásunkat. Én minden termelőmnek olyan vetőmagkeveréket javaslok ami a lehető legtöbb növény családot tartalmazza. Mindezen pozitív tényeken kívül, a másodvetés tápanyagot szabadít fel a kultúrnövényünknek illetve az érzékeny időszakokban a talajtakarás megakadályozza a talaj felmelegedését. Ami azért fontos, hiszen a felhevült talajban a mikroorganizmusok elvesztik életképességüket. Nem beszélve arról, hogy a jól megválasztott növénytársulás csökkentheti a talajunk nedvesség vesztését, illetve a kapillárisok nyitásával a jó vízemelő talajok nedvesség háztartását pozitív irányban viheti el.

Ezek után jöhet az hogy milyen tényezőkre kell figyelemmel lennünk a vetőmag választásánál.

     1. Növényvédelem:

Nagyon fontos kalkulálnunk a másodvetés növényvédelmi kockázatával a következő növényünkre fókuszálva illetve a szomszédos táblákra tekintettel. Mit is értünk ezalatt. Biodiverzitás szempontjából nem a legjobb választás, ha olyan növénytársulásokat alkalmazunk, amik család szintjén a termesztésünkben is vannak. Tehát ha én perjeféléket (poaceae) családjának tagjait vetem másodvetésnek tulajdonképpen a biodiverzitás szempontjából nem sok mindent tettem. Hiszen a termesztett gabonafélék is ebbe a családba tartoznak, így a kártevők és a kórokozók egy jelentős részének további tápnövényt adtam a területnek. Nem beszélve arról, hogy az előző és a következő kultúrnövényünk között hidat képezek a kór és károkozóknak. Sokszor látható példa a keresztes virágúak (brassicaceae) családjába tartozó növényeknél a repcedarázs (Athalia rosae) folyamatos kártétele. A kártevő három nemzedékes, aminek a legerősebb rajzása a harmadik nemzedék ami augusztustól októberig tart.

Példával élve, kalászos után július elején másodvetés túlnyomó többségben keresztes virágú növényeket vetünk. A darázs második nemzedéke tökéletes kezeletlen növényt talál magának, zavartalanul kifejlődik. A szomszéd táblában augusztusban repcét vetünk a másodvetésen felszaporodott repcedarazsak tömegével fogják megtámadni a kelő növényeinket. Ez óriási problémát tud okozni. Ez terméspotenciál csökkenéssel és növényvédelmi többletköltséggel fog járni a termelőknek, amit okozhatunk magunknak vagy akár a szomszédnak is. Összegezve a megfelelő növénytársulás kiválasztásának alapvető pontja, hogy a keverékbe viszonylag alacsony mennyiségben legyenek olyan növények amelyek a termesztett növényeinkkel azonos családba tartoznak. Az még nem baj, hogy pár százalékban tartalmaznak, hiszen emelik a biodiverzitást és a többi növényen felszaporodó egyéb élő szervezetek kordában fogják tartani a károsítóinkat.

       2. Mikorrhiza kapcsolatok

A mikorrhiza a gombafajok és magasabb rendű növények kölcsönös együtt élése. A gomba ásványi tápanyagokkal látja le a magasabb rendű növényt, amíg a növény fotoszintetizált cukrokkal és egyéb szerves anyagokkal látja el a gombát. A gombák micéliuma nagy felületű, így a növény gyökereinél jobb felvevőképességével több vízhez és ásványi anyaghoz jut, amelyet a növény is hasznosít. A zavartalan víz- és tápelem-ellátás a növény számára alapvető, amelyet a mikorrhiza együttes kedvezőtlen talajviszonyok között is fenntart. A magasabb rendű növények kedvező tápanyag-ellátottság esetében a gomba nélkül is életképesek, kedvezőtlen körülmények között azonban nem. A mikorrhizák elősegítik a növények rezisztenciáját több gyökeret károsító gombával és nematódával szemben.

Tehát kijelenthető, a gombák és a kultúrnövényünk együttélése a legtöbb termesztett növényünk életében igen kimagasló. Egyes növényfajok mikorrhiza függősége igen magas míg másik növények függősége alacsony. Például keresztes virágú növények nem létesítenek kapcsolatot ezzel szemben magas függősége van a napraforgó, kukorica, borsó, bab, lucerna és szója növényeinknek, ami azt jelenti, hogy mikorrhiza kapcsolat nélkül akár 60%-os termésdepresszió is bekövetkezhet ezeknél a növényeknél. Tehát, ha valaki repce után keresztes virágú növényeket vet másodvetésként, azzal nagymértékben csökkentheti a következő kultúra terméspotenciálját. Ezért nagyon nem mindegy milyen növénytársulást választunk másodvetésnek.

      3. Tápanyagutánpótlás

A zöldtrágyanövény tápanyagértékét a teljes növényben, azaz a gyökérben és a föld feletti részben felhalmozott tápanyagok adják. Összetétele a növényfajra jellemző, de a talaj és az évjárat, a növény rendelkezésére álló csapadék és talajvíz, valamint a talaj kultúrállapota módosíthatja. A zöldtrágya a legjobb összetételt és tápanyaghatást a virágzás szakaszában nyújtja. Erre az időre eléri vagy megközelíti a maximumot, a szárazanyagból kialakul az a stádium, ami a legelőnyösebben befolyásolja a termőréteg tápanyagállapotát és minőségét.

Nézzünk meg egy sárgavirágú csillagfürt esetét, amit szeptember végén dolgozunk a talajba. A zöldtrágyanövényünk 75 kg nitrogén 24 kg foszfor és 48 kg kálium hatóanyagot szabadít fel a talajban. Amiből a következő növénykultúra a nitrogén esetében 60%-át míg foszfor és kálium esetégen a 70%-át hasznosítani tudja. Ez a példánkban azt jelenti, hogy a következő növénykultúránk tápanyagigényét 45 kg nitrogén, 17 kg foszfor 33,5 kg kálium hatóanyag mennyiségével csökkenthetjük. Ha a jelenkori műtrágya árakat vesszük figyelembe ez a mennyiség súlyos ezrekbe kerülnek a gazdálkodóknak.

4. Időzítés

Nagyon nem mindegy, hogy miért vetünk másodvetést. Ha ez ökológiai vagy zöldtrágyázás céljából történik, akkor előre láthatólag hatvan napnál nem sokkal többet fog a táblában tölteni a növénytársulás. Tehát olyan növényeket célszerű választani, amiknek a növekedési eréje nagy így ez idő alatt is elérik a kívánt virágzó állapotot, amikor a legnagyobb potenciált tudjuk belőlük kihozni. Ha viszont talajtakarás céljából vetjük a növényeinket akkor azokat egészen következő év február végéig a területen kell hagyni. Ilyenkor érdemes hosszabb életciklusú növénytársulást választani, lehetőleg olyanokat, amelyek kifagynak majd télen, hogy megkönnyítsék a tavaszi munkálatainkat. Jó példa lehet ide a pohánka, ami egy nagyon gyors életciklusú növény. Már hatvan nap alatt is képes magot hozni, emiatt, ha valaki talajtakarásként hajdinát vet annak számolnia kell azzal, hogy a következő évben gyomnövényként meg fog jeleni.

Összeségben látható, hogy a gazdálkodó kellő körültekintéssel alkalmazza a másodvetéseket nagy hasznot tud magának generálni! Ellenkező esetben pedig akár százezreket is kidobhat az ablakon.

Üdvözlettel: Morva Tamás

Morvanövénydoki Kft.