Lassan végzünk a napraforgó aratásával és ahogy kinéznek a növények fordulhatunk is rá a kukorica aratására. De az idei évtől a szeptember nem csak arról szól, hogy hova tároljuk vagy értékesítsük a terményeinket, hanem a tervezésről is.
De mit is kell megtervezni?
Az idei évben a gazdálkodók, az Ukrajnai konfliktus miatt mentességet kaptak a HMKÁ 8-as feltételesség alól. Azaz a biológiai sokféleség megőrzése pontot figyelmen kívül lehetett! Olyan módon, hogy degradációs parlagterületet jelöltek ki az élelmiszer termelésre vetett növényekre. De ez 2024-re megszűnik így újra alkalmazni kell a régi „zöldítéshez” hasonló technológiákat, csak kicsit másként. A legnagyobb változás a dologban, hogy a korábbi években a „zöldítés” nem alapkövetelmény volt, hanem egy ráépülő plusz támogatás. 2022-ben ha a gazdálkodó teljesített akkor megkapta, ha nem akkor a „zöldítési” támogatást nem kapta meg. Az alap jövedelempótló támogatást ettől függetlenül viszont igen. 2024-től ez abban fog változni, hogy ez a pont az alap támogatás egyik pontja. Ha nem teljesítjük akkor, nem lesz alap támogatásunk, ami pedig alap feltétele a többi támogatás igényléségnek is! Tehát nem játék a dolog innentől mindenkinek be kell tartania az előírásokat.
De lássunk neki, mi is ez a szabályozás és hogy is lehet teljesíteni.
Tehát két választható előírás van az új rendszerben, amit mérlegelni szükséges. Az első választható opció amikor a gazdálkodó a teljes szántóföldi területének 4%-án nem termelési célúan hasznosítja. Tizenkettő tájképi elem van, amivel teljesíthetjük ezt a 4%-ot.
- Kunhalom, gémeskút
- Táblaszegély
- Erózióvédelmi sáv
- Magányosan álló fa
- Fa- és bokorcsoport
- Fás-cserjés sáv
- Nem termelő beruházás keretében, szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény
- Szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv
- Kis kiterjedésű tavak
- Kis vizes élőhelyek
- Teraszok
- Parlagon hagyott földterület
Most ebben a cikkben csak a „Parlagon hagyott földterületet” fogom kifejteni, de ha érdekel a többi akkor erre a linkre kattintva, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kézikönyvét letölthetheted, amiben nagyon részletesen be vannak mutatva az egyes tájképi elemek.
A másik választható előírás a megnövelt területű Biológiai sokféleség megőrzése, ahol 7%-nyi nem termelési célú használatot kell biztosítanunk. Olyan formában, hogy 3% a fentebb felsorolt tájképi elemekből tevődik össze és a maradék 4% pedig ökológiai másodvetésből vagy nitrogén kötő növényekből áll össze.
De miért is kell ezzel akár már ősszel is foglalkoznunk?
A vetésszerkezetébe mindenkinek be kell illesztenie a Parlagon hagyott földterületeket. De legelőször tisztázzuk, mi is ez a Parlagon hagyott földterület.
Az új támogatási rendszerbe egy új hasznosítási kód került be a TAR10. Ez tulajdonképpen a zöld parlag-nak felel meg. A szabályozás értelmében január 01 és augusztus 31. között nem vetett, nem művelt és gazdaságilag nem hasznosított terület. A gyommentességet kaszálással, szár zúzással vagy tisztító legeltetéssel kell biztosítani a területen. A talaj borítottságát növényzettel vagy előző évi tarlóval kell biztosítani. Magyarra fordítva azért szükséges erről már most koraősszel foglalkozni, mert ha valaki szeptember 30. után felszántja a területet és azt szeretné TAR10-nek jelölni, de a növényzet január 01-ig nem alakul ki rajta, tehát nem valósul meg a minimális talajborítottság NEM ELFOGADHATÓ TAR10 hasznosítási kódnak, tehát parlagnak. Én minden gazdálkodómnak javaslom, hogy amelyik területet parlagként akarjuk bevinni a támogatásba , azokat ne piszkálják maximum egy sekély tarlóápolással.
A lényeg amiért már most el kell kezdeni tervezni a dolgot, hogy a TAR10 minimális talajborítottsága megvalósítható növényzettel is!
Ez azért lényeges mert például az AKG támogatásban részt vevő gazdálkodók nem jelölhetnek parlag területet a VP kiírás értelmében.
Nekik a teljes kötelezettségvállalási időszakban az összes táblájukon növényeket kell termelniük ezért nekik lehetőségük van Zöldugar, Méhlegelő vagy Lucerna hasznosításon parlagot kialakítani. Azzal a kritériummal, hogy január 01-én már jelen van a növény, illetve hogy augusztus 31.-ig gazdasági tevékenységet nem folytatnak rajta. Tehát a kaszáléknak a táblán kell maradnia, nem bálázható és nem hordható le a területről. Ez a lucerna táblák esetében azt jelenti, hogy szálas fehérjenövény támogatást nem igényelhetnek az érintett táblákról. Ez azért nagyon lényeges, pont mert azon gazdálkodók, akik AKG pályázat keretein belül, nem vállaltak Zöldugar vagy Méhlegelő fenntartását, nekik is lehetőségük van teljesíteni a HMKÁ 8-as előírást. Mégpedig úgy hogy még az idén vetnek annyi lucernát amivel teljesíteni tudják a tájképi elemekre vonatkozó előírást.
Nem AKG-s gazdálkodóknak további lehetőségként, az ideiglenes gyep területek parlagnak való jelölését is vállalhatják,
hiszen feltételesség rendszerében az ideiglenes gyepek szántónak minősülnek. A kritérium itt is ugyanaz január 01.-től a táblán kell lennie az ideiglenes gyepnek és augusztus 31.-ig gazdasági tevékenységet nem folytatnak rajta, ami nagyon lényeges itt, hogy hiába legeltetett ideiglenes gyepről van szó legeltetni ebben az esetben sem szabad, maximum tisztitó legeltetés, ami a kincstár álláspontja alapján arról szól, hogy gyorsan megtapostatja a gazdálkodó a területet, de tartósan nem tartja rajta az állatokat. Amit viszont a gyepeknél mindenképpen fontos megemlíteni, hogy feltételesség szempontjából szántók viszont AÖP tekintetében gyepnek minősülnek. Tehát ha valaki AÖP támogatást is igényel, de feltételességnél az ideiglenes gyepterületeit parlagnak jelölte, annak is kötelező betartania az AÖP gyepterületeire vonatkozó vállalását.
Huh ez elég sok infó így elsőre, de még most jön a java 
Eljött az ideje, hogy számolgasson mindenki. Személy szerint én már az idei évben minden gazdálkodómnál bejelöltem az összes lehetséges tájkép elemet, tehát parlagon kívüli területadottságból származókat, tudjátok a 12-ből a 11-et. Ezt azért tartottam fontosnak, mert így könnyebb lesz a számolás. Ebből az infóból, amit már májusban megtudhattunk tudunk számolni már.
Tehát ha a területünk nem változik akkor már tudunk egy fix százalékot, amit a MEPAR-ban lehatárolt tájképi elemek összeségéből kiszámoltunk. Ha ez megvan már tudunk tovább számolgatni. A legegyszerűbb eset, ha a gazdálkodónak van nitrogén kötő növényei (tipikusan lucernára gondolok) a vetésszerkezetében, mert akkor több legyet is üthet egyszerre. Az egyik lehetősége az az, hogy 3%-nyi parlagot jelöl és a maradék 4%-ot nitrogénkötő növényekkel oldja meg.
De ha kicsit fifikásabb a gazdálkodó
és van legalább 5% területarányban lucernája (vagy egyéb nitrogénkötő növénye) akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy a parlagot felemeli 5%-ra mert így már az AÖP „Tájképi elemek megörzése” vállalást is bevállalhatja és már meg is van a 2 pontja nem kell plusz költségekbe vernie magát a gazdálkodónak. Lássuk be 3% és 5% között 2% különbség van, ez egy 100 hektáros gazdaságnál is maximum plusz 2 hektár beáldozását jelenti, ami a mai profitszinten lényegesen kisebb költség, mint mondjuk ugyanennek a gazdálkodónak 50 hektárra kondicionálót vásárolni. (ez abszolút személyes vélemény) Sajnos viszont ebből a teljes területen AKG-s gazdálkodók ki vannak zárva, mert AÖP-ben nem elszámolhatók „Tájképi elemnek” az AKG-s területek. Végezetül vegyünk három eshetősége végig a már említett 100 hektáros gazdával.
Első eshetőség a 4% megcélzása egy 100 hektáros gazdaságnak.
MEPAR-ban lehatárolt tájképi elemből van 1,5%-nyi területe a gazdálkodónak, tehát 1,5 hektárja. E mellé még 2,5 hektár TAR10-et kell jelölnie (ami lehet: nem AKG-s ideiglenes gyep, zöldugar, méhlegelő agy lucerna) ahhoz, hogy teljesüljön az előírás.
Második eshetőség a 7% elérése.
Ugyanúgy megvan a 1,5%-nyi területe a gazdálkodónak, tehát szüksége vagy 1,5 hektár TAR10-re és mellé 4%-nyi nitrogénkötő növényre vagy ökológiai másodvetésre. Nitrogénkötő növény esetében 4 hektárra vagy ökológiai másodvetésből 13,3 hektárra lesz szüksége vagy ezek kombinációja. Ez pont ugyanúgy zajlik, mint a régi zöldítés esetében.
Harmadik lehetőség az AÖP megcélzása tehát 10% elérése.
A 1,5% itt is adott mert ugyanarról a képzeletbeli gazdáról beszélünk. Szüksége lesz még 3,5 hektárnyi TAR 10 re, ügye azt már mindenki tudja aki elér ideáig, hogy ebbe AKG-s területek nem számolhatóak bele, de nem AKG-s ideiglenes gyep viszont igen! És szükség lesz még 5%-nyi nitrogén kötő növényre vagy ökológiai másodvetésre, azaz vagy 5 hektár lucernára (vagy bármi egyéb nitrogénkötő növényre) vagy 16,6 hektár összterületű másodvetésre.
Személyes véleményem a dologról, hogy én nagyon csalódott vagyok az AÖP miatt mert az az érzésem, hogy a kereskedelem lett ezzel támogatva nem igazán a természet, ami véleményem szerint a cél lett volna. Így én nagy hirdetője vagyok a 3 lehetőség vállalásának, mert azzal ténylegesen a biodiverzitást, a talajéletet és az élhetőbb gazdasági környezetet támogatjuk, úgy hogy igazából kisebb profitvesztést kell a gazdálkodóknak lenyelniük (a példánkban + 1 hektár bevetetlen terület), nem pedig a multik zsebét tovább vastagítani.
Csak gondoljuk végig, biztos vagyok benne, hogy ha valaki számot vet magában tud olyan területeket mondani a gazdaságában, ahol sose jó a termés, ahol mindig vízállás van, ahol mindig óriási vadkár van és sorolhatnám még a végtelenségig a variációkat. Ha ezeket a területeket úgymond visszaadjuk a természetnek (a TAR10 évtizedekig TAR10 lesz, nem alakul át gyeppé vagy nem támogatható területté) akkor egy nyűggel kevesebbünk lesz és még pénzt is termel nekünk (szemben azzal hogy évek óta deficites az a terület).
Csak a példánkból induljunk ki,
a 100 hektáros gazda 5 hektár rossz minőségű szinte mindig negatívat termő területét TAR10-nek jelöli akkor legrosszabb esetben is az AÖP miatt 2.500.000 Ft-ot fog kapni támogatás gyanánt, ami azt jelenti, hogy az az 5 hektár hektáronként 500.000 Ft azaz ötszázezer forint profitot fog termelni, szinte semmilyen ráfordítás mellett, jó kétszer le kell szárzúzni mondjuk évente 20.000 forint költségen. Még akkor is 460.000 forintnyi profitot termel hektáronként. Felteszem a kérdést neked van olyan táblád, ahol tudsz 460.000 forintnyi PROFITOT termelni hektáronként? Én több tízezer hektárra látok rá a cégembe, nem nagyon tudok mondani ilyet üzletet. Ezzel szemben a legolcsóbb kondicionáló, használata 100 hektáros gazdaság esetében 250.000 Forintba fog kerülni, amit ki kell fizetni. Szerintem elgondolkodtató a dolog!
Hát ez a tervezetnél kicsit hosszabbra sikeredett, de remélem sikerült kicsit közelebb hoznom titeket a feladathoz. Amennyiben segítséget szeretnétek kérni, keresetek minket bizalommal akár hozzászólásban akár elérhetőségeink egyikén.
Ha tetszett a cikk és szeretnél mindig értesülni a legújabb bejegyzéseinkről akkor iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj a legújabb aktualitásokról.
Üdvözlettel: Morva Tamás
