Lassan végéhez közeledik az aratási szezon és végig kell gondolni, milyen feladatok várnak még ránk. El kell gondolkoznunk a talajmintavételi eredményekről, hogy kinek és miért is kötelező, de a kötelező szót tegyük is félre mert, ha jól csináljátok vagy csináltatjátok akkor ez a felmérés akár aranyat is érhet. Röviden a talajmintavétel megmutatja, hogy milyen tápanyag készlettel rendelkezik a termőföldetek, ami segít titeket az okszerű növénytáplálásban. Erre a mai helyzetben véleményem szerint óriási szükség van, hiszen a tápanyagutánpótlás az egyik legköltségesebb agrotechnikai rendszer.
Nézzük is meg kinek kell talajmintavételi eredményeket készíttetnie
Több jogszabály és támogatási rendszer megköveteli a talajmintavételi eredmények meglétét. Beszéljünk a két leggyakoribbról, mert mintavételezéseink szinte 100%-át ezek miatt végezzük.
Nitrátérzékeny területek:
Ha ilyen területen termelsz és használsz műtrágyákat ideértve a lombtrágyákat is akkor szükséges rendelkezned 5 évnél nem régebbi talajmintavételi eredményekre. Azonban nem minden esetben szükséges ennek a vizsgálatnak az elvégzése. Tehát ha nitrátérzékeny területen gazdálkodsz és nem használsz fel műtrágyát akkor nem szükséges rendelkezned talajmintavételi eredményekkel.
Félreértés szokott lenni a szervestrágya kijuttatása is. Ha csak szervestrágyával oldod meg a tápanyag utánpótlásodat akkor „csak” egy kijuttatható maximális mennyiség korlátozásod lesz, ami jelenleg 170 kg/ha szerves nitrogén hatóanyagban van maximalizálva. Tehát ha csak szerves trágyázol nem kell talajmintavételi eredménnyel rendelkezned! Menj biztosra és nézd meg a Morva Növénydoki csapatának talajmintavételezési szolgáltatását.
AKG támogatásban részt vevők:
Ha AKG támogatásban részesülsz akkor valószínű, hogy szükséged van talajmintavételi eredményekre függetlenül attól nitrátérzékeny területen gazdálkodsz vagy sem. Már itt rögtön leszögezném, ha gyepes és nádas AKG-d van akkor nem kell megcsináltatnod ezt a vizsgálatot. Minden más esetben alapkövetelmény az 5 évnél nem régebbi talajmintavételi eredmény megléte. Nagyon oda kell figyelni, hogy biztosan meglegyen minden KET-re a talajmintavételi eredményeitek, mert ellenkező esetben 25%-os AKG szankciót fogtok kapni.
Miért éri meg jó talajmintavételi eredményeket készíteni?
Már régebbi cikkeimben is sokat írtam róla, de nem lehet eléggé nyomatékosítani. A mai piaci helyzet egyszerűen nem engedi meg, hogy valamely tápanyagból keveset vagy esetleg túl sokat tegyünk ki a növényeinknek. Egyszerűen fogalmazva, ha nem megfelelő a tápanyag utánpótlásunk akkor a profitunkat tesszük kockára, ami nem megengedhető!
Egy jól elvégzett talajmintavétel során táblaszinten képbe kerülhetünk a talajaink tápanyag szolgáltató képességéről. Egy-egy tábla még ha közel is van egymáshoz sokszor nagyon eltérő tápanyag készlettel rendelkezik. Erre oda kell figyelünk, sajnos vége annak az időszaknak, hogy egy adott kultúrára ugyanazt a műtrágyázási stratégiát válasszuk. Ahhoz, hogy ténylegesen profitot termeljünk nagyobb odafigyelést kell szentelnünk ennek az agrotechnikai gyakorlatnak.
Tipikus példái a rossz tápanyag-utánpótlásnak
Nagyon sokszor előfordul, hogy egyes elemek a talajban túlsúlyban vannak. Ez főleg olyan táblákon lehet megfigyelni, ahol régen TSZ rendszerben művelték a területet. Ebben az időszakban Magyarországon nem számított a műtrágya és irtózatosan nagy dózisokkal dolgoztak a régi szakemberek. Ezek sok esetben még most is tetten érhetőek és a Kálium, illetve a Foszfor ellátottság tekintetében. A pikantériája a dolognak, hogy ha van olyan táblád, ami nem volt benne a TSZ-ben ott viszont ezek az elemek nagyon alacsony mennyiségben is lehetnek. Ha van két ilyen táblánk, tehát egy TSZ maradványos és egy nem TSZ maradványos és ugyanazt a tápanyagutánpótlási stratégiát folytatjuk akkor az egyik helyen túl sok lesz a műtrágya a másikon pedig túl kevés. Ha talajvizsgálati eredményekre alapozunk akkor eloszthatjuk ugyanazt a mennyiségű műtrágyát úgy is, hogy egyik táblán se legyen tápanyag hiány vagy többlet. Ez a terméseredményeinkben nagyon-nagyon érződni fog aratáskor!
Az elfeledett makróelem!
A kalcium az egyik legjobban elfeledett tápeleme a talajnak, pedig az egyik legfontosabb. Nem szoktunk róla beszélni, hiszen mindenki NPK-ról beszél (ezeket forgalmazzák a multik), holott egykét táblán nagyobb eredményt érhetünk el a kalcium utánpótlással, mint az NPK-val.
De miért ennyire fontos a kalcium?
Két oldalról is meg kell közelítenünk a dolgot, az első, hogy a talajok szerkezetének kialakításában az egyik elsődleges felelőse. Mindenki apró morzsás, ruganyos talajt szeretne készíteni a növényeinek. Ennek kialakításában elsődleges szerepe van a kalciumnak, ami egy kvázi ragasztóként összeragasztja a talaj szemcséket így létrehozva a porózus apró-morzsás talajszerkezetet. Ez kiemelt jelentőséggel bír az elmúlt évek tükrében, hiszen egy jó morzsás talaj tele van apró kapillárisokkal. Ezek a kis „alagutak” fogják nekünk a nedvességet tárolni, amire alapvető szükségünk lenne annak tükrébe, hogy zsinórban már sokadik éve aszály súlyt minket.
A pH-ra gyakorolt hatása is kiemelkedően pozitív a kalciumnak. Alacsony pH tartalmú talajoknál elégedhetetlen lenne a fentartható meszezés gyakorlata, hogy a kedvezőtlen körülményeket megszüntessük. Nem beszélve arról, hogy a makróelemek mindegyike semleges pH-n vehető fel megfelelően a növényeknek. Tehát egy alacsony pH-val rendelkező talajon sokszor eredménytelen az NPK műtrágyázás és ennek oka a kalcium hiánya!
A kalcium a sejtek szilárdításának és a légzés egyik fontos alkotó eleme. Tehát egyik oldalt a megfelelő kalcium ellátottság erősíteni tudja a sejtfalat ezáltal szilárdabb növényünk lehet. Ha ugyanaz a gabona egyik táblán megdőlt a másikon nem érdemes lenne megnézni a talajlabor eredményeidet, hogy vajon milyen kalcium ellátottsága van táblának. A másik fontos növényélettani feladata a légzés szabályozása, tehát a párologtatás szabályozása. Nem véletlen szokták mondani, hogy a kalcium egy stresszcsökkentő hatóanyag. Ha megfelelő a növényeink kalcium ellátottsága, akkor a hőstresszt is sokkal jobban fogja bírni.
Na de nem akarom elvinni a bulit a kalcium magasztalásával, de számtalanszor látom, hogy a gazdálkodók emelgetik az NPK mennyiségét, hogy megfelelő termést érjenek el, holott, ha ránéznének a laboreredményeikre látnák, hogy a megoldás kulcsa nem ott van. Tehát összegezve ne csak elkészítsük a talajvizsgálati eredményeket, hanem alkalmazzuk is azt, mert olyan hibákat/problémákat tud megvilágítani, aminek megoldása óriási bevételi potenciált okozhat. Ha szeretnéd jól és szabályok szerint elkészíteni a talajmintavételi eredményeidet akkor nézd meg a Morva Növénydoki talajmintavételezési szolgáltatását és garantáltan egy jó minőségű és reprezentatív eredményt fogsz kapni.
Ha tetszett a cikk és a lehető leghamarabb szeretnél értesülni a mezőgazdaságot érintő aktaulaitásokról akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Üdvözlettel: Morva Tamás
