Az elmúlt évekhez hasonlóan sajnos az idei telünk sem igazán mutatta meg erejét. A komoly fagyok és a csapadék elkerültek minket, és lassan-lassan a felmelegedés miatt a természet éledésére is számolhatunk. Így a tavaszi munkálatainkat is érdemes megtervezni Az első teendők között biztos, hogy mindenkinél ott szerepel az őszi vetésű növényeink fejtrágyázása. Területeinkre kimenve tapasztalhatjuk, hogy a repcék és kalászos kultúráink kezdenek kifogyni az ősszel kijuttatott tápanyagokból, és sárgulásnak indultak a leveleik, tehát a nitrogén fejtrágyázás időpontja közeledik.
De még mielőtt neki kezdenénk a munkáknak, nézzük át, miért, és mire kell figyelnünk a tavaszi tápanyag utánpótlás során:
A tavaszi fejtrágyázás során elsősorban a NITROGÉN hatóanyag utánpótlására fókuszálunk. A nitrogén az egyik legnélkülözhetetlenebb makro-elemünk a növényeink termesztése során, emellett viszont az egyik legmobilisebb is. A talajban lévő mennyiségét számos dolog befolyásolja, többek között a talajunk szervesanyag tartalma, az alkalmazott művelési mód, rajta termesztett növények fajtája, és természetesen a környezeti tényezők is komoly hatással vannak rá.
Bár néhány tényezőre nincs ráhatásunk, arra odafigyelhetünk, hogy a megfelelő időpontban és formában jussanak hozzá növényeink a szükséges nitrogénhez.
- A leggyorsabb felvételt és hatást a nitrát-ionok biztosítanak, és talajsavanyító hatása is elhanyagolható, így savanyúbb szikes talajokra a nitrát-nitrogén tartalmú műtrágyák lesznek az ideálisabbak.
- Az ammónium-nitrogént tartalmazó műtrágyák esetében bár jelentősebb a talajra gyakorolt savanyító hatása, de felszívódását tekintve egy hosszabb távú nitrogén ellátást biztosít a tábláinkon.
- A karbamid tartalmú műtrágyák népszerűsége igen megosztó. Lassú felszívódást biztosít a növényeinknek, viszont a hasznosulása komolyan függ az időjárási körülményektől. Bemosó csapadék érkezése nélkül könnyen lehet, hogy a kijuttatott mennyiség nagyrésze elpárolog, és nem hasznosul.
Nitrogén szerepe növényélettani szempontból:
A repcéinket elnézve láthatjuk, hogy lombozatuk egy részét elvesztették a tél során, ellenben a friss hajtások szépen zöldülnek. Az elmúlt napokban/hetekben meglévő tartós melegebb időjárás mellett hamarosan várható a megindulásuk, új lombozat és elágazódások hajtása. Ahhoz viszont, hogy minél nagyobb asszimilációs felülettel és minél több elágazással rendelkezzenek, energia szükséges, amihez pedig nélkülözhetetlen, hogy megkapják a kellő mennyiségű nitrogént.
A kalászos területeinken is hasonló a helyzet. A melegedő időjárás következtében intenzív bokrosodásnak indulnak az állományok, ehhez időben ott kell legyen számukra a megfelelően felvehető nitrogén.
Oké, de mennyi nitrogént rakjunk ki?
Mint minden esetben, itt is az arany középút lesz a megfelelő.
- Ha kispóroljuk a nitrogént így tavasszal, az állományunk visszamaradhat a fejlődésben, kicsi és sárgult levelekkel találkozhatunk, a gyökérzet megnyúlik, és kevesbé elágazó lesz, ami tovább csökkenti a tápanyagfelvételt. Ezáltal már most tavasz elején megbélyegzi a jó termés lehetőségét…
- A másik végletbe se szabad átcsúszni, és indokolatlan sok nitrogént kijuttatni. Egyrészt nem is gazdaságos, hisz egyszerre nem fogja tudni a növény mindet elhasználni, és csak kimosódik, denitrifikálódik, így kidobtuk a pénzt az ablakon… De a növénynek se tesz jót. A túl sok nitrogén hatására a sejtek megnyúlnak, a növény felnyugrul, amitől az első vihar vagy nagyobb széltől meg fog dőlni az állományunk, ami gátolja a további fejlődésben, és a betakarítást sem könnyíti meg. Emellett a betegségekre is fogékonyabbnak bizonyulnak a túldozírozott növények.
Hogy ne kövessünk el hibát, mindenképpen érdemes talajmintavétlre alapozni a tápanyagutánpótlást, ebben segít a Morva Növénydoki talajmintavételezési szolgáltatása.
Néhány gondolat, amit érdemes végig gondolnunk fejtrágyázás előtt:
Mi volt az elővetemény?
Egy pillangós elővetemények a légkörből történő nitrogén kötésük miatt, többlet nitrogént hagynak a talajban így kultúrnövényeink nitrogén szükséglete csökken.
Milyen a talajunk?
A talaj minősége nagyban befolyásolja a meglévő nitrogén mennyiségét, és párolgásának, kimosódásának ütemét is. Humusztartalomtól függően, 1% humusztöbblet évente akár 40 kg/ha Nitrogén hatóanyagot is biztosíthat számunkra.
Használtunk e takarónövényt?
Az elővetemény lekerülése után alkalmazott takarónövény csökkenti a nitrogén felesleges kipárolgását a talajból, ehelyett a takarónövény megköti és hasznosítja ezt.
Hányszor akarunk fejtrágyázni?
A növény szempontjából az elosztott, többszöri kevesebb kijuttatás az ideális, mivel egyszerre nem tud olyan sok nitrogént felvenni.
Mi a céltermésünk?
Fontos megfogalmaznunk magunkban a betakarításkor elérni kívánt termés mennyiséget és minőséget. És eszerint megtervezni a műtrágya kijuttatást. Hisz nem számíthatunk csúcstermésre, ha ehhez nem adtuk oda a szükséges tápelemeket.
Ezen információk elengedhetetlenek egy modern gazdaságban, viszont ehhez a talajaink szakszerű bevizsgálása elengedhetetlen. Nézd meg miben tud neked segíteni a Morva Növénydoki csapata.
Ha tetszett a cikk iratkozz fel hírlevelünkre, hogy a lehető leghamarabb értesülhess a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról.
Üdvözlettel: Laurinyecz Nóra növényorvos
