fbpx

Új Közös Agrárpolitka 3

Feltételesség második rész

Feltételesség második rész

Eddig megbeszéltünk 5 feltételességi pontot (ha nem olvastad katt ide), most zárjuk le a témát a többivel.

Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot 6

„Minimális talajborítás a csupasz talaj elkerülése érdekében a legérzékenyebb időszak(ok)ban”

A fogalom nem ismeretlen, hiszen eddig akik 12%-osnál nagyobb leejtővel rendelkező területen gazdálkodtak, be kellett tartaniuk ezt az előírást. Most csupán kiterjesztették ezt mind gazdálkodóra. Mit is jelent ez tulajdonképpen?

Szeptember 30-ig fenn kell tartanunk a minimális talajborítást. Ezt többféleképpen is megvalósíthatjuk. Egyik az őszi kultúrák vetésével, tehát a talajbolygatás után egy hónapon belül valamilyen őszi kultúrát vetünk. Vagy szeptember 30-ig legfeljebb sekély tarlóhántást és ápolást, ami maximálisan 10 centiméteres mélységű művelést jelent, illetve csak középmély vagy mély lazítást végzünk a területen. A harmadik lehetőségünk, hogy valamilyen másodvetést hajtunk végre a területen, amit a talajbolygatás után legfeljebb egy hónapon belül elvégzünk. Ez lehet gazdasági célú növény vetése, de lehet zöldtrágyanövény is. A lényeg az az hogy a „fekete ugar”-t októberig senki sem hozhat létre.

Ugyanakkor ez a pont kiterjed a 12%-nál nagyobb lejtésű ültetvényekre is, ahol a talajtakarást mulcsozással vagy egynyári növények vetésével kell megoldani. Természetesen, ha gyepesített sorközünk van akkor már teljesített ez a pont. De mitől számít 12% feletti lejtésűnek egy terület? A 2 hektárnál kisebb területek esetében, ha a MEPAR fedvény több mint 50%-a 12%-os lejtésű, vagy ha 2 hektárnál nagyobb a terület és a 12%-os fedvények összterülete meghaladja az 1 hektárt. Ezekben az esetekben a táblánk 12%-ot meghaladó lejtéssel rendelkezik és figyelembe kell vennünk ezt a pontot is.

Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot 7

„Szántóföldi vetésforgó (nem beleértve a vízborítás alatt termesztett növénykultúrákat)”

Ami az elején leszögezendő ezen szabályzás alól a gazdálkodók valamelyest mentességet kapnak. De a 2024-es évbe bele fog számítani a 2022-es és 2023-as évek vetésforgója. De mi is lesz ez a vetésforgó, tulajdonképpen a nem évelő kultúrával telepített területeink egyharmadán kötelesek vagyunk mást növényt termelni minden évben, úgy hogy hogy háromévente biztosítanunk kell a vetésváltást. Itt viszont van egy fő szabály, miszerint köztes növénykultúra termesztése vetésváltásnak minősül, így ezzel feloldható a kötelezettségünk.

Tehát ha valaki három éven keresztül szeretne silókukoricát termeszteni az úgy teheti meg ezt, hogy silókukorica után silókukorica még ebben az évben másodvetés, mondjuk zöldtrágya növény és harmadik évben ismét lehet silókukoricát vetni sőt a negyedik évben is termelhet silókukoricát. Ez jogszabályilag megoldható lesz, de szakmai értelme nem sok. Egykét növénykultúra esetében azonban kénytelenek leszünk évente vetésváltást alkalmazni, ezek a burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és a dinnye. Mindenen kívül fog állni a hibrid kukorica előállítás ahol 4 egymást követő évben is megengedett e növények termesztése.

Vetésfogó alól kivételt képeznek azok a gazdálkodóka akik 10 hektárnál kevesebb szántóterületet művelnek, akiknek a támogatható területeiknek 75%-a gyep vagy egynyári takarmánynövény vagy az év jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésével foglalkoznak vagy ezek kombinációjával vagy parlagon hagyott területeik összessége is meghaladja a 75%-ot illetve ugyanilye részarányban termelnek hüvelyes növényeket. Évelő szántóföldi növények borított területek, parlagon hagyott területek és az árasztásos művelésbe termesztett szántóföldi növények.

Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot 8

„Nem termelő területek és tájképi elemek minimálisan előírt aránya szántóterületeken, valamennyi mezőgazdasági terület tekintetében a tájképi elemek megőrzése”

Talán a legbonyolultabb változtatás lesz ez. Ezt a szabályozás hasonlít a jól megszokott régi „zöldítés+-re, egykét igen fontos változással.

Kezdjük is azzal kik azok, akiknek nem kell megvalósítaniuk ezt az előírást.

  1. 10 hektárnál kevesebb szántóterülettel rendelkező gazdálkodók.
  2. A mezőgazdasági üzem támogatható területének több mint 75%-a állandó gyepterület vagy a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrák termesztésre vagy ezek kombinációjára használják.
  3. A mezőgazdasági üzem szántóterületének több mint 75%-át gyep vagy egyéb takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként vagy hüvelyes növények (szója kivételével) termesztésére vagy ezek kombinációjára használják.
Akik viszont nem mentesülnek ezen előírás alól a következőképpen teljesíthetik az előírást:

Kétféleképpen lehet ezt a pontot teljesítenünk. Az egyik a gazdaságunk szántóterületeinek legalább 4%-a nem termelési célú terület vagy tájképi elem, beleértve a parlagot is. Vagy a gazdaság teljes szántóterületeinek 7%-a nem termelési célú terület vagy tájképi elem, beleértve a parlagot és az ökológiai másodvetést vagy a nitrogénkötő növényeket, amelyből 3%-nak parlag vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen.

Na ez egy elsőre érthetetlen megfogalmazás ezért tegyük tisztába. Tehát, ha valaki a területeinek a 4%-án szeretné megvalósítani ezt az előírást akkor ezt csak tájképi elemmel vagy parlaggal lehet megvalósítani. De mi is az a tájkép elem? Tájképi elemek egyfelöl a MePAR rendszerében lehatárolt külön fedvénnyel rendelkező objektumok. Ilyenek például a Gémeskút, magányosan álló fa, kis kiterjedésű tó vagy a szántón levő teraszok, de kialakítás alatt vannak a táblaszegélyek az erózióvédelmi sávok és a fás cserjés sávok is. Ez utóbbiak kialakítása azért lesz anyagilag hasznos a gazdálkodóknak mert ezen területekre is 2023-tól igényelhető lesz a területalapú támogatás, tehát ezzel ösztönözve lesznek a gazdálkodók, hogy fenntartsák ezeket az eddig nem támogatható területeket szántóföldjeiken.

Előző évek gyakorlata lapaján 1 hektár EFA terület nem biztos, hogy 1 hektár lesz

Természetesen ezen területek súlyozási tényezője legtöbbször 1,5-es ami azt jelenti, hogy 1 hektár táblaszegély 1,5 hektárnak fog számítani a százalékos számításnál, ide még becsatlakozik a régebbi cikkben taglalt vízvédelmi sávok kialakításával létrehozható nem művelt területek is amik beleszámítanak ebbe a mennyiségbe. Ide tartozik még a parlag is viszont a parlag fogalma megváltozik. 2023-től az minősül parlag területnek, aminek a legrövidebb pihentetési időszaka január 1-től augusztus 31-ig terjed. Ez eddig megegyezik a régi szabályzással az újítás viszont az, hogy a parlagon hagyott terület gyommentesen tartása csak kaszálással, legeltetéssel valamint mechanikai gyomírtással megengedett a területen a talajmozgatást nem valósíthatunk meg. Ha valaki össze tud szedni 4%-nyi tájképi elemet, vagy vízvédelmi nem művelt területet illetve parlagot annak elegendő lesz ez a megoldás, akiknek viszont nem jön össze a 4% a következőképpen kell eljárniuk.

A teljes szántóterület 7%-án kell „zöldíteni” olyan formában hogy 3%-nak így is úgy is az eddig emlegetett módon kell megvalósulnia. A maradék 4%-ot pedig az eddig is alkalmazott „zöldítsési” technológiákkal kell létrehoznunk. Ide tartozik a nitrogénkötő növények termesztése 1-es súlyozási értékkel és az ökológiai másodvetések a megszokott 0,3%-os súlyozási értékkel.

Vegyük át egy egyszerű példával mind a két esetet. A példánkban egy 100 hektáros gazdaságot elemezzünk ki. Tehát ha a 4%-os esetet vesszük akkor az a következőképpen tud alakulni.

Esetünkben a gazdálkodónak 4 hektárnyi nem termő területet kell bevinnie a gazdaságába. A gazdálkodónak van 1,4 hektárnyi táblaszegélye aminek súlyozási értéke 1,5 akkor neki már van 2,1%-a, a maradék 1,9%-ot pedig parlagon hagyott területtel biztosítja aminek súlyozási értéke 1 tehát 1,9 hektárnyi parlagot kell hagynia.

A 7%-os esetet figyelve a 100 hektáros gazdálkodónak 7 hektárnyi területet kell biztosítania. Mivel egy beékelődött gazda nem tud tájképi elemet bevinni a gazdaságába, hiszen minden táblája másik táblával szomszédos. Így neki szükséges 3 hektárnyi parlagot létesítenie, és ezen felül 4 hektárnyi vagy nitrogénkötő növény vetését vagy 13,34 hektárnyi ökológiai másodvetést beütemeznie gazdaságába.

A következő heti cikkben kivesézzük az Agrár Ökológiai Programot. Addig is ha kérdésetek lenne a témával kapcsolatban forduljatok hozzám bizalommal.

Üdvözlettel: Morva Tamás

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Morvanövénydoki Kft.