fbpx

Kinek kötelező a talajmintavétel?

A mai input- és felvásárlási árak tükrében véleményem szerint minden gazdálkodónak szüksége lenne öt évnél nem régebbi talajmintavétel eredményeire alapozott tápanyaggazdálkodási tervvel. De miért is? Egy jól elkészített talajmintavételből származó laboreredményekből megtudhatjuk milyen ellátottsága van a tábláinknak. Ezekből az adatokból megtudhatjuk, hogy milyen tápelemekre van szüksége a növényeinknek, tehát el tudunk indulni az integrált növénytermesztés irányába, azzal hogy azt és annyit juttatunk ki amire ténylegesen szüksége van a növényeinek a terméspotenciál maximalizálása érdekében. Be kell látnia mindenkinek, hogy a területei nem homogén egységek, hanem eltérő talajtulajdonsággal rendelkeznek. Még mindig bevett gyakorlat, hogy a gazdálkodók növény kultúrára tervezik a tápanyagutánpótlásukat, pedig már pár kilométer távolságra lévő táblák is óriási eltérésekkel tudnak mutatni.

Ezek a talajparaméterek óriási hatással vannak a növényekre.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát, egy vályog és egy homoktalaj várható terméspotenciálját kukorica esetében. Ha a két tábla között csak annyi a különbség, hogy egyiknek az arany féle kötöttségi száma 30(homok) a másiknak 38(vályog) és minden más talajparamétere ugyanaz, tehát humusz, pH, összes karbonát, foszfor és kálium tartalma. A következő terméspotenciálokat várhatjuk kukorica esetében, homoktalajon 6,7 tonna/hektár míg vályog talajon 11 tonna/hektár. Ez csupán abból következik, hogy a vályog talajnak a víz és tápanyagszolgáltató képessége sokkal nagyobb. Bontogassuk tovább a dolgot, ügye a tápanyagszükséglet kiszámításánál a várható termésre kalkulálunk, tehát ha a homoktalajt vesszük alapul akkor a vályog talaj nem fogja a megfelelő mennyiségű terményt előállítani, mert nincs elég tápanyag hozzá, ha viszont a vályog talajt vesszük alapul akkor a homoktalajon túldozírozzuk a tápanyagokat, ami óriási költség, illetve sok esetben akár környezet szennyezés is lehet.

Összegezve a gondolatmenetet, a mai helyzetben véleményem szerint elengedhetetlen, hogy tábla szinten tervezzük meg a tápanyagutánpótlásunkat, ehhez viszont elengedhetetlen a szakszerű talajmintavételezésen alapuló táblaszintű tápanyaggazdálkodási terv.

 

Ha segítségre van szükségetek a talajmintavétellel kapcsolatban, vagy csak egy profi csapatra bíznátok az egészet, hogy ne kelljen nektek foglalkozni a mintázással, nézzétek meg a Talajmintavételi Szolgáltatásunkat.

De maradjunk az eredeti témafelvetésnél,

kinek is kötelező a talajmintavétel. A hatályos jogszabályok alapján azon nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, aki műtrágyát használnak fel és az agrár környezetgazdálkodási támogatásban részt vevő gazdálkodóknak kötelező öt évnél nem régebbi talajmintavétel eredményeire alapozott tápanyaggazdálkodási tervvel rendelkezniük. Magát a tápanyaggazdálkodási tervet nitrátérzékeny területen gazdálkodók esetben az első műtrágyázás előtt el kell készíttetni! Agrár környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodóknak pedig minden év szeptember 30.-re kell a tervekkel rendelkezniük.

 

Óriási félre értelmezések szoktak lenni 

a nitrátérzékeny területen csak alaptámogatásban részesülő gazdálkodóknál. Tehát attól, hogy nitrátérzékeny területen gazdálkodik valaki még nem kell talajminta eredménnyel rendelkezni! Csak abban az esetben, ha történik műtrágya kijuttatás. Tehát ha valaki csak szervestrágyával kívánja a tápanyagutánpótlását megoldani, annak a gazdálkodónak nem szükséges tápanyaggazdálkodási tervvel rendelkeznie. Ebből kifolyólag nem szükséges neki talajmintavétel eredményekkel sem rendelkeznie. Vigyázat, ha viszont lombtrágyát használ az már műtrágyának minősül! Szükségesé fog válni a tápanyaggazdálkodási terv tehát a mintavételezés is. Amire az idéntől nagyon kell figyelni a gazdálkodóknak, hogy az új támogatási rendszer miatt, (feltéve, ha indul Agrár Ökológiai Programban) az egész gazdálkodási naplót fel kell tölteniük a hatóságok rendszerébe.

 

A naplóban adatszolgáltatási kötelezettsége lesz mindenkinek arról, hogy juttatott-e ki műtrágyát. Illetve a naplóban rögzíteni, kell mind a tápanyaggazdálkodási tervet mind a talajmintavételi jegyzőkönyveket. Ebből következik, hogy ki fog bújni a szög a zsákból, ha úgy műtrágyázzunk nitrátérzékeny területen, hogy nem rendelkezünk jegyzőkönyvekkel. Nem beszélve arról, hogy ha valaki agrár ökológiai program keretein belül a karbamid műtrágyák környezetbarát felhasználása vállalást tette nitrátérzékeny területen. Már nem teheti meg, hogy esetleges elcsalja a gazdálkodási naplót hiszen kötelezően ki kell juttatnia legalább 35 kg nitrogén hatóanyagot. Emiatt megszegi a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatot, ami sajnos akár az egész támogatásába is kerülhet. Tehát ettől az évtől kezdődően szerintem megengedhetetlen, hogy nitrátérzékeny területen ne rendelkezzük talajmintavétel eredményekkel.

Agrár környezetgazdálkodási támogatás esetében a felhívás kötelező jelleggel előírja a talajmintavételi eredmények meglétét. Tehát azon gazdálkodóknak, akik ilyen támogatásban részesülnek, függetlenül attól, hogy nitrátérzékeny vagy nem nitrátérzékeny területen gazdálkodnak szükséges rendelkezniük öt évnél nem régebbi talajmintavételi eredményekkel.

Amennyiben szükségessé válik a talajmintavételezés nálatok is, fordulj hozzánk bizalommal.

 

Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról, akkor iratkozz fel hírlevelünkre, hogy a lehető leghamarabb értesülj a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról.

Üdvözlettel: Morva Tamás

Morvanövénydoki Kft.