Érkezett hozzám a napokban egy kérdés arról, hogy honnan tudja egy gazdálkodó, hogy mennyi nem termelő tájképi elem is van a tábláin. Tehát hogy mennyi tarlót kell majd létesíteni 2024-től, hogy a HMKÁ 8. feltételességi pontot teljesítse. Ha nem tudod miről van szó, akkor olvasd el korábbi cikkemet erről.
Rögtön le is kell tisztázni mi is az a nem termelő tájképi elem:
Védett tájképi elem:
- Kunhalom
- Gémeskút
- Magányosan álló fa
- Fa- és bokorcsoport
- Teraszok
- Kis kiterjedésű tó
Nem termelő tájképi elem:
- Fás- cserjés sáv
- Táblaszegély
- Vízvédelmi sáv
- Kis vizes élőhely
- Erózióvédelmi sáv
- Erózióvédelmi létesítmény
Na ez most sokat senkinek sem mond 😊. De vegyük végig mik is ezek milyen súlyozási értékük van és a cikk végén, hogy hol lehet ezt megtudni! Ha nem akarod végigolvasni a felsorolást ugorj a lényegre.
Védett tájképi elem:
Kunhalom:
A kunhalomok a MePAR által lehatárolt védett tájképi elemek. Szerintem magát a Kunhalomkat bemutatni senkinek sem kell. Többnyire az Alföldön található ember alkotta kis dombokról van szó. Ami a témákban most lényeges, hogy ezek a képződményeken semmilyen mezőgazdasági talajmunka nem végezhető. A lényeg, hogy védett tájképi elemként a súlyozási tényezője 1. Ami azt jelenti, hogy a pontos körbe határolt területmérettel megegyező területet lehet elszámolni tájképi elemként.
Gémeskút:
A gémeskutak is a MePAR által lehatárolt védett tájképi elemek. Gémeskutaknál az a szabály, hogy a 2010.es évi MVH által felmért állapotnak megfelelően kell tartanunk őket. Az elszámolhatóság tekintetében minden egyes területünkön lévő gémeskútért 25m2 nem termelő tájképi elemet kapunk.
Magányosan álló fa:
A magányosan álló fák is a MePAR által lehatárolt területek. A lényeg ennél a pontnál, hogy a magányosan álló fának a táblában kell elhelyezkednie és legalább 4 méter átmérőjű koronájának kell lennie. Ezt onnan kivágni nem lehet! A gémeskúthoz hasonlóan fix területet kapunk általa nem termelő tájképi elemként. Egészen pontosan minden egyes ilyen fáért 30 m2 terület számolható el.
Fa- és bokorcsoport:
A fa- és bokorcsoportok jellemzően foltszerű 5000 m2-nél kisebb területen elhelyezkedő MePAR által lehatárolt tájképi elemek, ami legalább 50%-ban fásszárú növényekkel borított. Minden esetben szántón kell elhelyezkedniük. Tilos bármilyen talajmunka végzése! Súlyozási tényezője 1,5, ami azt jelenti, hogy minden berajzolt terület pontos méretének 1,5 szeresét kell venni, hogy megkapjuk a nem termelő tájképi elem méretét.
Teraszok:
Kizárólag a MePAR-ban lehatárolt mesterséges tereplépcsők számolhatók el ebben a pontban. Legalább 1 méter magas és legalább 10 méter hosszú tereptárgyak fogadhatóak el itt. Súlyozási mértéke 2 szeres, ami azt jelenti, hogy minden egyes folyóméter után 2 m2 nem termelő tájképi elemet írhatnak jóvá a gazdálkodók.
Kis kiterjedésű tó:
Olyan legalább 0,01 hektár és legfeljebb 0,5 hektár közötti MePAR-ban lehatárolt mezőgazdaságilag időszakosan sem hasznosított terület. Maximum 10 méteres part menti vegetációval szegélyezett terület számolható el, ami száraz időszakokban is állandó, vizes élőhelyekre jellemző növényzettel borított. Ezeket a kis tavakat meg kell őrizni, megszüntetésük nem engedélyezett, de valljuk be értelme se lenne sok ezeket művelésbe vonni. Súlyozási tényezője 1,5, amibe beletartozik a 10 méternél nem szélesebb vegetációs sáv is.
Nem termelő tájképi elem:
Fás- cserjés sáv:
Legalább 50%-ban fásszárú növényekkel borított lineáris MePAR által lehatárolt terület. A szántófölddel legalább 30 méteren szomszédos és legfeljebb 30%-a érintkezik gyep területtel. Lényeges feltétel, hogy legalább 3 méter és legfeljebb 20 méter átlagos szélességgel rendelkezik. A folyamatossága teljes sávszélességben legfeljebb 5 méteren lágyszárú növényzettel megszakított. Mesterséges megszakítások viszont maximum 2 méter hosszan lehetnek benne. Súlyozási mértéke 1, ami azt jelenti, hogy a pontos területmérete számolható el nem termő tájképi elemnek.
Táblaszegély:
Nagyon hasonló az előző pontban említett Fás-cserjés sávhoz. Annyi különbséggel, hogy itt 50%-ban lágyszárú növényzettel kell borított legyen a sáv. A szántóföld területével egységet képez, ugyanakkor annak művelésétől elkülönül. Súlyozása 1,5, azaz minden berajzolt terület 1,5 szeresét lehet nem termelő tájképi elemként elszámolni.
Vízvédelmi sáv:
Minden MePAR-ban lehatárolt felszíni vízfolyások partvonalától mért 5 méter, tavak mentén 20 méteres sáv, amelyen nem végeznek mezőgazdasági termelést. Ez alól kivétel a mezőgazdasági kultúrállapot fenntartása érdekében végzett legeltetés, kaszálás és vagy mechanikai gyomirtás. Súlyozási mértéke szintén 1,5.
Kis vizes élőhelyek:
Olyan MePAR által lehatárolt vizes élőhely számolható ide. Ami legalább 5000 m2 területű, vízborítottsággal rendelkező vagy vízjárta terület vagy vízvisszatartásra használt táblarész. Nem minősül kis tónak, halastónak vagy víztározónak. Medre nem lehet bélelt vagy szilárd burkolatú és üde lágyszárú növényzettel, illetve part menti vegetációra jellemző növényfajok jelenlétét mutatja. Súlyozása 2, azaz minden berajzolt terület duplája számolható el nem termelő tájképi elemnek.
Erózió védelmi sáv:
Olyan fás vagy lágyszárú növényzettel borított terület, ami a rétegvonallal párhuzamosan helyezkedi el és kifejezett rendeltetése a vízerózió megakadályozása, mérséklése. Tulajdonképpen a lefolyás megakadályozása érdekében, „parlagon” hagyott területek számítanak ide. A lényeg itt is hogy legalább 3 méter de legfeljebb 20 méteres átlagos szélességgel rendelkezzen és érje el a minimum 30 méteres hosszt. Súlyozási mértéke 1,5.
Erózió védelmi létesítmény:
Kizárólag MePAR-ban lehatárolt, nem termelő beruházás keretében, szántóföldön létrehozott erózióvédelmi létesítmény. Egyenlőre nem releváns a dolog, mert ez egy pályázat keretében létrehozható objektum lesz. Ennek a pályázatnak a kiírása várhatóan 2024-ben kerül napirendre. Súlyozási mértéke 2 lesz majd.
Parlag:
Előző cikkeimben igen sokat írtam már róla, így most ezt csak megemlítem itt!
És akkor jöjjön a lényeg
Miután befejeztük az ismertetést, nézzük meg hogy milyen módon tudjátok megnézni, hogy nektek mennyi ilyen területetek is van. Az hogy mennyi nem termő tájkép elem is szükséges nektek egy előző cikkemből meg tudjátok nézni katt ide.
Ha a 2023-as egységes kérelem beadásakor elvégeztétek a „házi feladatot”, vagy elvégeztettétek a szaktanácsadótokkal akkor a következőképpen tudjátok megnézni. Megnyitjátok a legutolsó egységes kérelmeteket és megkeresitek a „Feltételesség” pontját.
Itt szépen fel van sorolva súlyozási területtel, hogy mennyi nem termelő tájképi elemetek van már eddig.
De mi a helyzet, ha nem készült el a „házi feladat” anno. Az egységes kérelemben a „Feltételesség” menüsor alatt megtaláljátok a „Védett tájképi elemek összesítés”, pontot is. Ez azt fogja megmutatni nektek, hogy a berajzolt területeitek alapján, mennyi védett tájképi elem van a birtokotokban. Itt annyi lesz a nehezítés, hogy nem szerepelnek a súlyozási értékek, tehát a fenti felsorolás alapján kell beszoroznotok a tájképi elemeket. De ezzel nincs vége a munkának. Hiszen a nem védett tájképi elemek itt nem fognak szerepelni. Ezeket külön ki kell számolni/mérni. Ennek legegyszerűbb módja, hogy az MVH felületén elkezdetek beadni egy adatváltozási kérelmet. Majd itt a fedvénytárra kattintva a lenti képen látható pipákat beteszitek.
Ezzel a módszerrel megjelennek a térképen a MePAR által lehatárolt nem termelő tájképi elemek. Ezután a mérés funkcióval szépen ki kell mérni ezeket a területeket és így megkaphatjátok, hogy mekkora nem védett tájképi elem lefedettséggel rendelkeztek.
Ha ezt a kettőt összesítitek akkor is már megtudhatjátok, milyen számokkal kell dolgoznotok a következő évben. Természetesen a mi ügyfeleinknek ezeket a számításokat elvégezzük, nem kell nekik ezzel bajlódniuk. Ha szeretnétek ti is egy profi csapatra bízni Gazdaságotok adminisztrációját. Nem akarjátok fölöslegesen terhelni magatokat, akkor kérjetek egy ajánlatot tőlünk, az alábbi linken.
Ha tetszett a cikk és szeretnétek a jövőben elsőként értesülni a cikkekről, akkor iratkozzatok fel hírlevelünkre.
Üdvözlettel: Morva Tamás
