Előző cikkünkben a fejtrágyázásról olvashattatok, most jöjjön ennek az agrotechnológiának a modernizált verziója, a differenciált fejtrágyázás. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az őszi növényeinknek nem egész tábla szinten határozzuk meg a nitrogén műtrágya mennyiségét, hanem a nagy táblákat kis résztáblákra osztjuk és minden résztáblának külön műtrágya mennyiséget határozunk meg.
Miért alkalmazzunk differenciált fejtrágyázás technológiáját?
A nitrogén az egyik legalapvetőbb elem a növénytermesztésben. Szerepe és a termésre gyakorolt hatása ennek az elemnek a legnagyobb. Csak hogy lássuk mit is jelent például a kalászosok termésében a nitrogén műtrágyák jelenléte. A műtrágyák használata előtt az átlagos hektáronkénti termésátlag 1-2 tonna körül mozgott, a nitrogén alkalmazása után ez 5 tonna fölé emelkedett. Talán ebből a kis történelem leckéből láthatjuk, hogy nagyon nem elhanyagolható agrotechnológiai elemről van szó.
De hogy miért is van értelme a differenciált fejtrágyázás alkalmazásának?
Azt már tisztáztuk, hogy a nitrogén egy alapvető és termésre igen nagy potenciállal bíró tápelem. De nem csak a nitrogén hiány okoz termés mennyiségi depressziót a növényeinknek, hanem a túldozírozása is!
Nitrogén túladagolás eredményei:
- Túlzott vegetatív növekedés: Ha túladagoljuk a nitrogén mennyiségét, akkor ezzel felborítjuk a vegetatív-generatív egyensúlyát a növénynek. A növényünk nem az utódlásra fog koncentrálni, tehát nem a termés mennyiségét fogja emelni, hanem a növekedésre fókuszál. Emiatt szép zöld lesz az állományunk, búja levélzetet hoz és a megnövekedik a szára. Ez még be is csaphatja az embert, hiszen haragoszöld az állomány és lényegesen nagyobb, mint a szomszédé. Sajnos azonban ezzel növeljük a növényállományunk megdőlésének veszélyét, ami nemcsak a betakarításunkat fogja nehezíteni, hanem garantálhatóan termésveszteséget is okozni fog.
- Késleltetett érés: Az előző pontban taglalt buja növekedés miatt, az állományunk érése kitolódik. Ez alapjáraton nem lenne akkora probléma, de! Két dolgot kell ezzel kapcsolatban megvizsgálnunk. Az első hogy a késleltetett érés miatt az állományunk kritikus időszaka, azaz a szemtelítődés egy szárazabb periódusra eshet. Emiatt csökken a szemkitelítődés mértéke és a szemek súlya? Ez minden esetben nem csak termés depressziót fog okozni, hanem minőségbeli romlást is. A kalászos hektoliter súlya és sikér tartalma fog negatív irányba elmozdulni. A másik probléma a táblák eltérő érési időpontja, ami nagyban nehezítheti majd a betakarításunk munkaszervezését.
- Csökken a betegségekkel szembeni ellenállás: A túlzott nitrogén miatt a növények szövetei „megnyurgulnak” fellazulnak. Ez nemcsak a megdőlés veszélyét fogja fokozni, hanem a gombás betegségekkel szemben sem lesz olyan ellenálló. Sűrű nagyon zárt állományok kevésbé tudnak felszáradni, ami melegágya a különböző levélbetegségeknek. Nem beszélve arról, ha a növényeink szárát is megtámadja valamilyen gombás betegség, nemcsak asszimilációs felületet fogunk veszteni, hanem emeljük a megdőlés kockázatát.
És akkor jöjjön a differenciált fejtágyázás létjogosultsága
A mezőgazdasági tábláink sosem homogének. Mindig vannak jobban illetve rosszabbul teljesítő táblarészek. És itt lehet a probléma forrása, ha én egységnyi tápanyagot juttatok ki a teljes táblára, akkor lesznek olyan részei az állománynak, ahol alul dozírozzuk a nitrogént és lesznek olyan táblarészek, amik viszont túl sokat kapnak a jóból. Tehát egy táblán belül megtalálható lehet nitrogén hiányos és nitrogén túladagolt táblarészek. Na innentől lesz kavarva a dolog. A táblám egyik része még zöld és megdőlt a másik pedig már szinte aratás előtt áll. Ez a jelenség ennek a tipikus jelzője. De van megoldás itt a modern technológia, ami sok gazdálkodó rendelkezésére is áll csak még használni nem akarjuk?
Mit kell tenni?
Kezdjük ott, hogy ez nem inputanyag csökkentés lesz, hanem inputanyag racionális felhasználása! Tehát az integrált növénytermesztés alapja, annyit juttatok ki oda amennyire éppen szüksége van a növényeknek. De ez nem boszorkánykonyha. Tehát van egy nitrogén kijuttatási tervem, és ugyanazt a mennyiséget, amit eddig terveztem kiszórni kiszórom a táblára, csak nem egységesen, hanem ahol hiány van többet adok, ahol többlet van oda pedig kevesebbet.
Di mi alapján csináljam?
Legegyszerűbb módszer szakember bevonása a gazdaságba, aki segíteni tud ennek a programnak a felállításában. Ilyen akár lehet a Morva Növénydoki csapata is 😊. Ahol teljeskörű szolgáltatást kapsz a differenciált fejtrágyázásra, kapsz egy traktorodhoz kompatibilis térképet, bedugod a monitorba és már kész is. Csak ennyi dolgod van vele.
Távérzékelési eszközökkel (drón/műhold) meg tudjuk nézni a táblánk biomassza értékét. Ami egyenes arányban van a növények nitrogén ellátottságával. Ha már kezünkben van egy ilyen elemzés akkor már meg tudjuk határozni, az egyes táblarészeket. Ezután már csak egy térképet kell készíteni, ahol minden táblarésznek meghatározzuk a kijuttatandó műtrágya mennyiségét. Tulajdonképpen ennyire egyszerű a dolog. 😊
Milyen eredményekre számíthatok?
Ez a kedvenc kérdésem, mert attól függ 😊. Milyen talajon vagyunk, milyen növényt termesztünk, mennyi alap műtrágyát adtunk ki, mi volt az elővetemény. Rengeteg tényező befolyásolhatja, hogy mekkora termés növekményt tudunk elérni ezzel a technológiával, de eddigi tapasztalataink alapján 10-30% növekményre lehet számítani. Tehát csak azzal, hogy én ugyanannyi műtrágyát használok fel, csak azt okszerűen teszem 10-30% közötti plusz eredményt tudok elérni. Szerintem érdemes megfontolni, hogy legalább kipróbálja az ember ezt a technológiát, úgy hogy ennek az ára kétszeri fejtrágyázás esetén sem éri el az 50kg búza eladási árát hektáronként.
Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a mezőgazdaságot érintő aktualitásokról akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Üdvözlettel: Morva Tamás
