fbpx

Közös Agrárpolitika 5

Agrár Ökológiai Program második rész

Agrár Ökológiai Program második rész

Miután az előző cikkben már megismertük (ha nem olvastad katt ide) az Agrár-Ökológiai Program alapvető pontjait. Elkezdhetjük kivesézni milyen jógyakorlatokból kell összeszednünk kettő pontot, ahhoz hogy teljesítsük a támogatás feltételét. Kezdjünk is bele az AÖP szántóterületeken alkalmazható jógyakorlatok ismertetésébe.

  • Talajtakarás szántóterületeken (1 pont)

 

Ez a pont nagyban hasonlít a feltételesség minimális talajborítottság pontjához, annyi módosításban, hogy itt a talajtakarást nem szeptember 30.-ig kell biztosítanunk, hanem február 28.-ig. Az hogy milyen módszerekkel valósíthatjuk meg ezt, nagyon hasonló mint a feltételességnél pár apró eltéréssel amire viszont érdemes odafigyelni.  Az egységes kérelmek beadásának időpontjában meg kell adnunk, hogy az adott táblákon milyen módon fogjuk majd megvalósítani a talajtakarást.

    1. Őszi vetésű növény vagy takarónövény vetését a főnövény betakarítása, vagy annak beforgatása vagy bedolgozása után 15 napon belül elvégzni.
    2. A takarónövény tervezett vetését, és az elvetni kívánt növényfajt vagy magkeverék összetételét bejelenti az egységes kérelemben.
    3. A tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett. Természetesen itt is él, hogy a tarlót legfeljebb 10 cm- mélységben szabad mozgatni.

Kinek is való ez a jógyakorlat? Hát a mostanában történt események fényében azt lehetne mondani, hogy mindenkinek, de a realitás talaján maradva, a könnyű szerkezetű talajon gazdálkodóknak mindenképpen érdemes elgondolkodni ezen a jógyakorlaton, mert nemcsak egy plusz pontja lesz, hanem nagyot tud előre lépni egy környezettudatosabb termesztés irányába.

    • Növénytermesztés diverzifikációja (1 pont)

    Talán azt lehet mondani, hogy egy ajándékpont minden gazdálkodónak. Azon gazdálkodók akik AKG-ban vállalták a 15%-os szálas fehérje és 5%-os zöldugar vállalást nagyjából ki is pipálhatják ezt a pontot, hiszen ezzel a vállalással eleve két növénykultúrájuk már biztosan van, e mellé ha valaki vet Őszi búzát, Őszi árpát, kapások közül Napraforgót és Kukoricát már hat növényt termesztünk ami pedig már elegendő azoknak a gazdálkodóknak akik 1000 hektár felett termelnek. Véleményem szerint, aki felelősen gazdálkodok azoknak ez a pont biztos 1 pontot jelent.

    • Tájképi elemek megőrzése (2 pont)

    Tulajdonképpen megegyezik a HMKÁ 8-ban vállaltakkal, annyi különbséggel, hogy itt 10%-ra kell emelni a nem termő területek részarányát a gazdaságunkon belül, azzal a feltétellel, hogy nem termelő tájképi elem vagy parlagnak kell lennie az 5%-nak a 10%-ból. Ami viszont nagy változás, hogy még az AKG-ban a feltételesség rendszerében elfogadott, bizonyos feltételek mellett a zöldugar kultúrák parlagként való alkalmazása, e pontban, csak olyan területek, vehetők számításba, amelyek nem részesülnek egyéb támogatásban.

    • Táblaméret korlátozás (1 pont)

    A gyakorlat teljesítéséhez az szükséges, hogy a gazdaságunk összes mérete meghaladja az 50 hektár és a legnagyobb táblánk ne haladja meg a 30 hektárt. Ez viszonylag egyszerűnek hangzik, de azért itt is be kell tartanunk egykét, fontos szabályt. Az egyik legfontosabb, hogy nem lehet a szomszédokkal egybeművelést végrehajtani, tehát ha ugyanazon növény kultúrát termel két termelő, akkor a táblák érintkezésénél egy három méteres elválasztó műveletlen vagy legfeljebb fűfélékkel vagy méhlegelő keverékkel bevetett területtel kell elválasztani a táblákat. Nem választhatja ezt a pontot azon termelő aki AKG támogatásban választotta a táblakorlátozás vállalását.

    • Méhekre veszélyes szerek használati tilalma (1 pont)

    A gyakorlat teljesítése keretében a növényvédelmi kezelések során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszerek használatának tilalma. A fel nem használható készítmények listáját az Irányító Hatóság évente egyszer közzéteszi. Ezen jógyakorlat vállalásakor ezt a listát figyelembe kell venni minden növény kezelésénél, akkor is ha az nem virágzó növénykultúra.

    • Karbamid műtrágya környezetbarát használata. (1 pont)

    A gyakorlat keretein belül a termelő a gazdaságában legalább egy szántóterületen, legalább a teljes szántóterületeinek 5%-án szükséges karbamid műtrágyát alkalmaznia, oly módon, hogy:

    1. szilárd karbamid műtrágyákat azonnal bedolgozzák
    2. a folyékony karbamid műtrágyákhoz inhibítort használnak.
    3. a kijuttatott nitrogén hatóanyag tartalma legalább 35 kg, de legfeljebb 90 kg lehet hektáronként

    És ami még lényeges a műtrágyázások kijuttatását és bedolgozását az egységes kérelemben agrotechnikai műveletként be kell jelenteni. Amit még fontos megjegyezni, hogy azon termelőknek akik a forgatás nélküli talajművelést választották, azokon a területeken ez a vállalás nem választható.

    • Mikrobiológiai készítmények alkalmazása (2 pont)

    A gyakorlat teljesítéséhez, a teljes szántóterületeink 50%-án talajéletet és talajállapotot javító mikrobiológiai készítményt alkalmaz vetés előtt, illetve a vetéssel egymenetben a talajba dolgozva, vagy szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve. Az Irányító Hatóság minden évben közzéteszi azon készítmények listáját. Fontos megjegyezni, hogy lábon álló kultúrákra nem elfogadott a mikrobiológiai készítmények kijuttatása, illetve mikrobiológiai csávázószerként használt készítmények sem elfogadottak ennél a pontnál.

    • Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása (1 pont)

    Az egy pont megszerzéséhez a teljes szántóterületünk 50%-án szükséges ilyen készítményeket alkalmazni, a készítmények listáját az Irányító Hatóság minden évben közzéteszi. Aki szeretne mikrobiológiai csávázószereket alkalmazni, az ebben a pontban tudja érvényesíteni. Fontos hogy a készítmények kijuttatását jelölnünk kell az egységes kérelemben, és hogy az engedélyokiratban rögzített dózisokat be kell tartanunk.

    • Forgatás nélküli talajművelés (2 pont)

    A két pont megszerzéséhez a teljes szántóterületünk legalább 50%-án forgatás nélküli talajművelést kell alkalmazni. Fontos megjegyezni, hogy e feltétel választásakor, minden egyes agrotechnikai műveletet határidőn belül be kell jelentenünk az egységes kérelemben. Az esetleges szervestrágya kijuttatása illetve zöldtrágya növények talajba juttatása vagy a melléktermék talajba dolgozása csak olyan agrotechnikai eszközzel oldható, meg ami nem jár a talaj forgatásával. Mindezeken felül nem lehet párhozamosan választani a talajtakarást vagy a karbamid műtrágyák környezetbarát kijuttatásának gyakorlatát. A tervezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a tárgyévben évelő szántóföldi növényként bejelentett növényeknél illetve parlagként hasznosított táblákra ezt az előírást nem lehet választani.

    Sikerült végig érni az Agárökológiai Program szántóföldi részén, remélem sikerült kicsit közelebb hoznom minden olvasót az új támogatási rendszerhez. Mindenkit arra bátorítok, hogy ha kérdése lenne, forduljon hozzám bizalommal! A következő cikkben a gyepeknél és az ültetvényeknél alkalmazható Jó gyakorlatokat fogjuk átbeszélni.

    Üdvözlettel: Morva Tamás

Morvanövénydoki Kft.