Tápanyag gazdálkodási terv

A tápanyag gazdálkodási terv készítése minden olyan gazdálkodónak szükséges, aki használ fel a termesztése során műtrágyát. Az új kötelező gazdálkodási naplóba fel kell tölteni a tápanyag gazdálkodási terveket, így nagyon hamar kiderül, ha nem rendelkezel vele. Ne bízd a jó szerencsére bízd inkább profikra, hogy minden rendben legyen.

Bízd rám tápanyag gazdákodási terved készítését

Többféle tápanyag gazdálkodás terv létezik, ezek közül mindegyik megírására rendelkezünk a kellő jogosultságokkal. Ne neked kelljen utánajárni mire is van szükséged, mi megtesszük ezt helyetted.

Mérlegszámításos tápterv

Amennyiben nem nitrátérzékeny területen gazdálkodsz és nem vagy AKG-s akkor neked erre van szükséged!

Szűkített laborvizsgálatra alapozott tápterv

Ha nitrátérzékeny területen gazdálkodsz és használsz fel műtrágyát, akkor szűkített laborvizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási tervre lesz szükséged!

Bővített laborvizsgálatra alapozott tápterv

Amennyiben AKG támogatásban részesülsz minden év szeptember 30.ig rendelkezned kell a következő évi növényekre vonatkozólag bővített laborvizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási tervvel!

Lombanalízisre alapozott tápterv

AKG-s ültetvényed van? Akkor nem csak bővített laborvizsgálatra kell alapoznod a tápanyag gazdálkodási tervedet, hanem szeptember 30-ig el kell készítettned a lombanalízisre alapozott tervedet!

Ajánlatért forduljon hozzám bizalommal!

Tápanyag gazdálkodási terv kötelező tartalmi elemei

Alap adatok feltüntetése
- Gazdálkodó neve
- Blokkazonosító
- Tábla azonosító
- Terület méret
- Gazdálkodási év
- Termesztendő növény
- Várt terméshozam

2. Korrekciós szempontok

- Ha nitrátérzékeny a terület akkor nitrogén kijuttatási maximumokat fel kell tüntetni
- Előző évi növénykultúra által visszahagyott hatóanyag mennyiséget fel kell tüntetni

3. Maximálisan kijutattható műtrágya hatóanyagtartalma

- A tervben szerepelnie kell a maximálisan kijuttatható műtrágya hatóanyag mennyiségeknek
- Fontos megjegyezni, hogy szervestrágya kijuttatásánál adható ki magasabb hatóanyag tartalom is. Együttesen is használható szerves és műtrágya, de a hasznosuló szervestrágya hatóanyag tartalma és a kijuttatott műtrágya hatóanyag tartalma nem haladhatja meg a tervben szereplő maximálisan kijuttatható hatóanyag tartalmat
- A tápanyag gazdálkodási terv minid a kijuttatható maximális hatóanyag tartalmat jelzi, ettől a gazdálkodó kevesebbet juttathat ki!

4. AKG támogatásban rész vevő gazdálkodóknak

- A tervnek tartalmaznia kell egy maximálisan és minimálisan kijuttatható szervestrágya kalkulációt is.
- Ellenőrzések során különösen, ha ténylegesen el akar számoltatni a gazdálkodó istállótrágyázást ezt mindig kérik az ellenőrök!
- Fontos, hogy nemcsak a kijuttatott hatóanyagnak kell szerepelnie rajta, hanem az első évben hasznosuló nitrogén mennyiségének és a műtrágyával kiegészíthető mennyiségnek is!

Miért fontos a jó tápanyag gazdálkodási terv?

Igazából két fontos dolog miatt fontos a jó tápanyag gazdálkodási terv készítése!

Hivatalok felé történő megfelelés: Azon gazdálkodók, akik mezőgazdasági terményt állítanak elő, a felhasznált műtrágya mennyiségét tápanyag gazdálkodási terv számítás alapján kell meghatározniuk.
Gazdaságosság: Rengetegszer találkozunk azzal, hogy a gazdálkodók nem megfelelően határozzák meg a tápanyagok mennyiségét. A mai gazdasági helyzetben véleményem szerint elengedhetetlen, hogy a lehető legoptimálisabban termeljünk. Ez fog óriási segítséget, ha a tápanyag gazdálkodási terv készítés profi módon zajlik. Sokszor látjuk, hogy egyes hatóanyagokból „feleslegesen” juttatnak ki a gazdálkodók, míg olyan hatóanyagokból, amiből hiány van nem juttatnak ki. Egy jó tápanyag gazdálkodási tervvel képet kaphatnak a gazdálkodók hova mit és mennyit kell kijuttatni, ami óriási versenyelőny!

Miért érdemes velünk készíttetni a tápanyag gazdálkodási tervet?

Több mint tíz éve foglalkozunk tápanyag gazdálkodási terv készítésével, ezalatt az idő alatt számtalan ellenőrzésen vettünk már részt. Saját feljesztésű tápanyag gazdálkodási terv programunkat folyamatosan úgy fejlesztettük, hogy minden támogatásnak és minden ellenőrnek a legmegfelelőbb legyen, így biztos lehetsz benne, ha mi készítjük a terveidet nem lesz gondod a hatósággal.

Bízd ránk a tápanyag gazdálkodási terved elkészítését 3 egyszerű lépésben!

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Küld el vetésterved, egységes kérelmed és laboreredményeid

Vedd át a kész tápanyag gazdálkodási terved

Vedd igénybe a Tápanyag gazdálkodási terv készítése szolgáltatásunkat 3 egyszerű lépésben!

A szolgáltatás igénybevételéhez töltsd ki a lenti űrlapot 3 egyszerű lépésben. Ne izgulj az űrlap kitöltése csak egy előzetes igény a részedről, az űrlap beérkezését követően egyeztetünk az együttműködés részleteiről.

Ajánlatért forduljon hozzám bizalommal!

Gyakran ismételt kérdések tápanyag gazdálkodási terv készítésével kapcsolatban

Mennyi a tápanyag gazdálkodási terv készítés ára?

A tápanyag gazdálkodási terv készítésének ára mindig hektár alapon számítódik.

Mérlegszámításos tápanyag gazdálkodási terv 750 Ft+Áfa hektáronként
Szűkített laborvizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási terv 1.000 Ft+Áfa hektáronként
Bővített laborvizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási terv 1.250 Ft+Áfa hektáronként
Lombanalízisre alapozott tápanyag gazdálkodási terv 1.500 Ft+Áfa hektáronként

Kinek kötelező tápanyag gazdálkodási tervet készíttetnie?

A mai jogszabályi környezetben minden mezőgazdasági termény termelésével foglalkozó gazdálkodónak kötelező tápanyag gazdálkodási tervvel rendelkeznie.

A helyes kérdés, hogy milyen tervvel szükséges rendelkezni?

Mérlegszámításos tápanyaggazdálkodási tervvel azon gazdálkodóknak kell legalább rendelkezni, akik nem nitrátérzékeny és vagy erózió érzékeny területen gazdálkodnak, vagy nitrátérzékeny területen gazdálkodnak, de nem használnak fel semmilyen műtrágyát. Mindezeken felül azon gazdálkodók, akik VP Ökológiai támogatásban részesülnek nekik is mérlegszámításos tápanyag gazdálkodási tervre van szükségük függetlenül attól, hogy hol termelnek!
Szűkített laboratóriumi vizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási tervvel kell rendelkezniük azoknak a gazdálkodóknak, akik nitrátérzékeny területen gazdálkodnak és használnak fel műtrágyát!
Bővített laboratóriumi vizsgálatra alapozott tápanyag gazdálkodási tervvel kell rendelkezniük, azoknak a termelőknek, akiknek ezt valamilyen közvetlen támogatás előírja azt. Ez tipikusan az AKG támogatás!
Lombanalízisre alapozott tápanyag gazdálkodási tervvel kell rendelkezniük, az AKG támogatásban részt vevő ültetvényeknek!

Meddig kell elkészülnie a tápanyag gazdálkodási tervnek?

Itt is két eset van.

Minden gazdálkodónak, akik használnak fel műtrágyát, de nem részesülnek AKG vagy ÖKO támogatásban, a műtrágyázás időpontját megelőzően kell rendelkezniük tápanyag gazdálkodási tervvel!
AKG és vagy ÖKO támogatásban részt vevő gazdálkodóknak minden év szeptember 30.ig kell elkészítettni a tápanyag gazdálkodási terveiket!

Ki lehet talajtani szakértő?

Tápanyag gazdálkodási tervet csak olyan szaktanácsadó lehet, aki talajvédelmi, illetve tápanyag-gazdálkodási szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy tápanyag-gazdálkodás, talajvédelem szakterületen regisztrált névjegyzéki szaktanácsadó. Csak, hogy biztosra menjünk a Morva Növénydoki csapat mind a két listában szerepel.

Vajon ez egy kötelezően elkészítendő dokumentum vagy egy olyan információ, amivel egy jövedelmező gazdaságot hozhatsz létre?

Sajnos ahogy én látom a helyzetet a legtöbben egy elkészítendő kötelező dokumentumnak tekintik a tápanyag-gazdálkodási tervet. Legtöbb esetben rögzítésre kerül a naplóba és utána megy a fiók mélyére és mindent csinálunk megszokás szerint. Pedig ha szentelnénk rá egy kis időt akkor megváltoztathatnánk a gazdaságunk profitabilitását.

Miért mondom ezt?

Nagyon egyszerű, nincs két egyforma tábla. Ha figyelmesen végig nézi valaki a laboratóriumi eredményeit azonnal láthatja, hogy két egymás melletti táblán is lehet teljesen eltérő ellátottsági szintek. Tehát ha üzemi szinten tervezzük meg a tápanyag kijuttatásunkat (jobb esetben növénykultúra szinten) akkor egyes tábláinkra adott elemből juttathatunk ki többet, mint kellene, illetve a másikra pedig kevesebbet, mint kellene. Nem beszélve arról, hogy nem mindig egyeznek az elővetemények a növénykultúráknál. Nagyon nem mindegy, hogy őszi búza vagy kukorica után vet valaki napraforgót és nagyon nem mindegy, hogy beforgatásra került a melléktermék vagy nem.

Nagyon jó példám van erre. Üzemi szintű őszi búza tápanyag kijuttatásnál, minden búza ugyanazt a nitrogén mennyiséget kapta. Aratás előtt a táblák többsége szépen állt várta a kombájnt, viszont az egyik tábla szinte teljes egészében megdőlt. Mi lehet a probléma, miért reagálnak egymáshoz közeli táblák eltérően, holott a tápanyag ellátottság és a talajtípus szinte azonos a táblákban. Okok keresése közben kiderül, hogy más elővetemény volt a táblákban, és a megdőlt táblában előző évben szójabab volt termelve. Mi is történt? A szója hátrahagyott nagyobb mennyiségű nitrogént a táblában és ez a többlet nitrogén már sejtmegnyúlást okozott a búzának így érzékenyebb lett a megdőlésre. Tehát mai árakon számolva amikor 20-40 ezer forint körül mozog a pétisó ára, a példában említett táblán egyszer bukott a gazda azon, hogy 100-150 kilogrammal több műtrágyát juttatott ki, bukott azon is, hogy a megdőlés miatt biztos, hogy lett be nem takarított terménye. Gyorsan kiszámolható, hogy jelen esetben 1-2 tonnával megegyező értékű profitot nem realizált a gazda csak azért, mert üzemileg tervezte a tápanyag utánpótlását.

De mi kell ahhoz, hogy jó tápanyag-utánpótlási programot állítson fel valaki.

Legelső sorban jó talajmintavételi eredményekkel kell rendelkezni, ami jól megmutatja a tábláink ellátottságát. Többféle mintavételezési technológia van, erről fogok majd írni egy hosszabb bejegyzést a jövőben, de a lényeg az, hogy jól legyen megszedve a minta és az be tudja nekünk mutatni a táblánk tápanyag ellátottságát.

Ha már rendelkezünk normális talajmintavételi eredményekkel, nem pedig „lábosban” forgóból megszedett mintavételi eredményekkel, akkor meg kell ismernünk a talajunk talajtípusát. Nagyon nem mindegy, hogy az a minta egy erősebb humusz tartalmú 25 cm humuszmélységű humuszos homoktalaj vagy egy gyenge humusztartalmú, de 60 cm humusz mélységű csernozjom talaj. Vegyük ezt az esetet, ügye a humuszos homoktalajnál őszi búzától várunk egy 4,7 tonna/hektáros betakarítási mennyiséget, míg csernozjom tajon 8 tonna lenne az ideálisan elérendő célszámunk. Ha ugyanazon laboreredmények között csak annyit változtatunk, hogy más talajtípust határozunk meg, akkor a tápanyagigény nitrogén tekintetében a következőképpen alakul. Homoktalajon 120 kg nitrogénigény lesz szemben a csernozjom talaj 180 kg nitrogén igényével. Látható, hogy nagyon nem mindegy, hogy melyikre tervezzük a tápanyag utánpótlásunkat.

De honnan tudom meg a talajom talajtípusát.

Igazából két módszer létezik erre. A legjobb, ha kihívunk egy szakembert és megkérjük, hogy vizsgálja meg táblánkat. Ilyenkor szelvényfeltárással, meg tudjuk állapítani, hogy milyen talajtípusunk van. Ez lehet ásott szelvénnyel, aminek az az előnye, hogy feltárásra kerülnek az egyéb talajhibák. Szerkezet romlása, tömörödött rétegek felderítése (eketalp), amik nagyban befolyásolják a termelékenységünket. Hátránya a módszernek, hogy hosszú idő és költséges. Aki már ásott pár szelvényt tudja, hogy igen megerőltető feladat lehet.

A másik szelvényfeltárási módszer a fúrt szelvények feltárása, előnye, hogy gyors egyszerű olcsóbb. Hátránya, hogy a szerkezeti talajhibákat nem képes felderíteni.

A másik módszer az Agrotopo térkép használata. Ez egy olyan adatbázis, ami egész országra tekintve megmutatja az egyes talajtípusok térbeli eloszlását. De amire nagyon oda kell figyelni, hogy mivel ez egy igen régi és nagyléptékű térképezés volt, sajnos sok esetben nem a valós talajtípust hozza fel. Eddigi munkásságom alapján 10 esetből körülbelül 7 esetben hozott megfelelő eredményt, a maradék háromban pedig teljesen rossz talajtípust hozott ki. Viszont, ha valakinek jó a talajmintavételezése akkor még tovább lehet csökkenteni a hibaszázalékot.

Megvan a talajtípusom és megvan a jó talajmintavételi eredményeim, mi a további teendő?

A következő lépés az adott táblára történő termésszint meghatározása. Sajnos elmondható, hogy a legtöbb esetben a termelők nem tudják a tábláihoz tartozó terméseredményeket. Általában azt az információt kapom, hogy „6 tonna/hektár volt a búza”. Oké de melyik táblán mennyi? „Hát ez a tábla kicsit jobb volt az a tábla kicsit rosszabb.” Sajnos ez nem elég információ, ahhoz hogy szakszerű és tényleg használható tápanyag-gazdálkodási tervet tudjunk készíteni. Szükségünk van 5 év táblaszintű terméseredményére, ahhoz hogy megállapítsuk a táblák tényleges termőképességét.

Miért?

Ez azért szükséges, mert minden tábla más és más. Kitettség, talajvíz közelsége, régi talajművelési hibák és még sorolhatnám napestig az eltéréseket. A lényeg az az, hogy ha egy táblán az 1-8 ig terjedő termésszintek közül mindig 4-est termel a másik táblánk viszont 6-os eredményt ér el. Ha minden más vizsgálatii eredménye ugyanaz akkor is nagyon eltérő lehet a tápanyagigénye. Egyszerű példával élve, maradva az őszi búza vonalon, egy barna erdőtalajon 6-os termésszinten 6,8 tonna/hektár búzát tervezek, aminek eléréséhez 180 kg nitrogénre 61,2 kg foszforra és 54,4 kg kálium hatóanyagra lesz szükségem, ugyanezen táblán, ha csak 4-es termésszintet tudok elérni akkor 4,9 tonna/hektárt termésmennyiséget tervezek, ehhez pedig 147 kg nitrogént 44,1 kg foszfort és 39,2 kg kálium hatóanyagot tervezet kijuttatni. Ez természetesen nem jelenti az, hogy biztos ennyinek kell lennie a terméseredménynek, ez lehet több és kevesebb is, a lényeg az az, hogy ne tervezzük túl a tápanyagok mennyiségét, mert iszonyatos mennyiségű pénz áramolhat ki láthatatlanul a gazdaságunkból.

Most már majdnem készen vagyunk, van talajmintánk, van talajtípusunk, van termésszintünk ismerjük az előveteményt akkor mi kell még ahhoz, hogy belevágjunk?

Ki kell számolnunk a tápanyagigényt. Talajtani szakmérnökként nekem ez egy vessző paripám volt. Rengeteg programot megnéztem végig ellenőriztem. Én személy szerint azt tapasztaltam, hogy mindegyik program vagy elavult, vagy nagyon lényeges tényezőkkel egyszerűen nem számol. Vegyük például a szervesanyag feltáródást. Sajnos a jogszabályban foglalt feltáródás nagyon álltalános nem a talajtípusra mérten számol, hanem minden típust egyként kezel.

A programok többsége a jogszabálynak akar megfelelni, (ami természetesen nem baj csak nem a valóság) ráadásul egy évvel számol nem pedig 3-4 el, ami a valós, mert bizonyos esetekben a szervestrágya még a 4. évben is szolgáltathat tápanyagot. Ezért én írtam magamnak egy saját programot, ami a mai kornak megfelelően egy reális tápanyag utánpótlást számol. Természetesen, ha valaki bármilyen programot megvásárol az is már sokkal jobb, mint a semmi, ez csak az én maximalizmusomból eredő dolog. A lényeg az az, hogy az eddig vázolt adatokból ki kell számolni tábla szinten a növényeink tápanyag igényét és ha ez megvan akkor ezt használni is érdemes.

Összegezve az egészet. Ha valaki ma eredményesen akar termelni, kutya kötelessége tálba szinten gazdálkodnia. Véget ért az az időszak amikor szabadon mindenki szórhatja a műtrágyát, mert úgyis olcsó. Ez ma már nem igaz, minden fillért meg kell fognunk ahhoz, hogy a gazdaságunk profittermelő legyen. Gondolja végig mindenki, hogy a mai input és felvásárlási árak tekintetében mennyire termelhet vakon, megszokások alapján. Véleményem szerint semennyire, de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.

Ha szeretnél elindulni, egy olyan úton, aminek a végén egy nyugodtabb és jövedelmezőbb életet tudsz élni akkor vedd fel velünk a kapcsolatot és segítünk az úton. Kattints ide

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még ilyen és hasonló tartalmakat olvasni, regisztrálj hírlevelünkre, hogy mindig értesülj a legfrissebb blogbejegyzéseinkről.

Üdvözlettel: Morva Tamás

Tápanyag gazdálkodási terv

Tápanyag gazdálkodási terv

Bízd rám tápanyag gazdákodási terved készítését

Mérlegszámításos tápterv

Szűkített laborvizsgálatra alapozott tápterv

Bővített laborvizsgálatra alapozott tápterv

Lombanalízisre alapozott tápterv

Tápanyag gazdálkodási terv kötelező tartalmi elemei

Miért fontos a jó tápanyag gazdálkodási terv?

Miért érdemes velünk készíttetni a tápanyag gazdálkodási tervet?

Bízd ránk a tápanyag gazdálkodási terved elkészítését 3 egyszerű lépésben!

Vedd fel velünk a kapcsolatot

Küld el vetésterved, egységes kérelmed és laboreredményeid

Vedd át a kész tápanyag gazdálkodási terved

Vedd igénybe a Tápanyag gazdálkodási terv készítése szolgáltatásunkat 3 egyszerű lépésben!

Add meg az adataidat

Kattints a gombra

Egyeztetünk részletekről

Gyakran ismételt kérdések tápanyag gazdálkodási terv készítésével kapcsolatban

Tápanyag-gazdálkodási terv

Vajon ez egy kötelezően elkészítendő dokumentum vagy egy olyan információ, amivel egy jövedelmező gazdaságot hozhatsz létre?

Miért mondom ezt?

De mi kell ahhoz, hogy jó tápanyag-utánpótlási programot állítson fel valaki.

De honnan tudom meg a talajom talajtípusát.

Megvan a talajtípusom és megvan a jó talajmintavételi eredményeim, mi a további teendő?

Miért?

Most már majdnem készen vagyunk, van talajmintánk, van talajtípusunk, van termésszintünk ismerjük az előveteményt akkor mi kell még ahhoz, hogy belevágjunk?

Elérhetőség

Szolgáltatásaink

Fontos linkek