fbpx

Talajmintavételi eredmények

Az új támogatási rendszer miatt kiemelt jelentésége lesz a talajmintavételi eredményeknek. Mint ahogy előző cikkemben is írtam már róla, az idei évtől, aki Agrár Ökológiai programban indul, elektronikus gazdálkodási naplót kell vezetnie. Nekik fel kell tüntetnünk talajmintavételi jegyzőkönyveit. Így minden nitrátérzékeny területen gazdálkodónak, aki haszná fel műtrágyát vagy lombtrágyát szükséges rendelkeznie talajmintavételre alapozott tápanyag-gazdálkodási tervvel. Sajnos sokan a beszerzett laboratóriumi eredményeket csak a fiókba dobják, és nem foglalkoznak vele, pedig olyan információkat kapnak ezáltal, amivel már könnyen elindulhatnak egy optimális gazdálkodás irányába. Természetesen ehhez az szükséges, hogy megfelelő módon szedjék meg a talajmintákat, egyik tanárom szavajárása „buta mintázás buta eredmények”. De erről nem ebben a cikkben szeretnék írni. A mai témánk a talaj laboratóriumi eredmények értelmezése lesz. Szerintem sokan nem is tudják mit jelenteknek azok a paraméterek és értékek amik a jegyzőkönyvön szerepelnek, tehát vegyük ezt szépen sorba.

Egyszerűség kedvéért nézzük meg milyen információkat kapunk egy szűkített laboratóriumi vizsgálat során és hogy ezeket hogyan használjuk fel.

pH (KCl)

A kémhatás tulajdonképpen a talaj folyadék fázisának lúgos, közömbös vagy savas voltát jelenti, mely az oldatban lévő Hidrogén ionok koncentrációjától függ. Nagyon leegyszerűsítve 6,8 pH alatt savanyú, 6,8-7,2 pH között semleges és 7,2 pH felett lúgos kémhatású talajról beszélünk. A lényeg, hogy a kémhatás növényélttani szempontból igen fontos jellemzője a talajnak. A különböző gazdasági növények fejlődése meghatározott pH-tartományban a legmegfelelőbb. Például savanyú közeget kedvel a rozs, a zab és a burgonya míg lúgosabbat a lucerna vagy a cukorrépa. De nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb növényünk a semleges közeli pH-ban teljesít a legjobban.

Ezen kívül az erősen lúgos vagy savanyú talajokban a mikrobiológiai aktivitás erősen lecsökken, emiatt elmaradhat a szerkezetképződés. lassul a tarlómaradványok elbomlása és a tápanyag feltáródás. Erősen lúgos területeken megnő a nátrium mennyisége a talajban, ami negatív irányba viszi el a talajok vízháztartását és tápanyag-gazdálkodását (szikesedés). Erősen savas környezetben a foszfor, a kalcium, a magnézium és a nitrogén felvehetősége csökken, ugyanakkor az alumínium, a vas és a mangán növény toxikus mennyiségben kerülhet felvételre. Ezt sort még hosszan tudnánk taglalni, milyen hatása van a gazdálkodásunkra a szélsőséges pH értékek. Mit is tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük vagy növeljük a talaj hidrogén ion tartalmát, azaz a pH-t. Savanyú talajok pH-jának emelése kalcium-karbonát hatóanyaggal lehetséges.

Ez ma már egy könnyen gazdabarát módon elérhető anyag, most már olyan granulált formákkal is lehet találkozni, ami könnyen kijuttatható műtrágyaszóró berendezésekkel. Enyhén savanyú talajoknál egy fenntartható meszezéssel könnyen pozitív irányba tudjuk elvinni termelésünket. A kalcium-karbonát résznél kifejtem miért, tehát érdemes tovább olvasnod. Erősen savanyú talajoknál már érdemes szakember segítségét hívni, hogy az adott tábla talajjavításának megfelelő módszerét kidolgozzátok. Gyengén lúgos nem szikes talajoknál, jó megoldás lehet savanyító hatású termékek használata, ilyen lehet például a cefre moslék, de vigyázat ennek a kijuttatása engedélyhez kötött. Erősen lúgos kémhatás általában szikes talajokon fordul elő, melynek javítása nagyon komplex és költséges. Ilyen talajokat javítani kívánó gazdáknak minden esetben szakemberhez kell fordulniuk, akár hozzánk is. Összegezve a pH egy igen jelentős paraméter, amire nagyon érdemes odafigyelni a sikeres gazdálkodás érdekében.

Arany-féle kötöttségi szám (KA)

Egy nagyon meghatározó talajparaméter, amely szoros összefüggésben van a talaj szemcseösszetételével. Minél alacsonyabb a szám annál inkább homok, minél magasabb az érték annál inkább agyag talajról beszélhetünk. Két dologra lesz nagy befolyása az arany-féle kötöttségi számnak. Az egyik a talajok vízgazdálkodása, a másik pedig a talajok tápanyagszolgáltató képessége.

De miből is adódik ez?

Tulajdonképpen a talajunk szemcsemérete befolyásolja ezt. A homoktalajok mindig nagyobb mennyiségben tartalmaznak, nagy méretű szemcséket. Amiknek nagy méretükből adódóan kicsi a fajlagos felületük, tehát kevesebb vizet és tápanyagot tudnak kötni. Míg agyag talajok esetében a kisebb szemcseméret miatt jóval nagyobb a fajlagos felületük, így sokkal nagyobb a megkötő képességük. Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk elképzelni, hogy vegyünk két ugyanakkora tartályt, az egyiket töltsük meg focilabdával az lesz a homoktalaj a másikat pedig teniszlabdával ez lesz az agyag talaj. Majd képzeljük el, hogy minden labdát szétvágunk és kiterítünk, azt fogjuk észre venni, hogy a teniszlabdák sokkal nagyobb felületen fognak szétterülni, tehát sokkal nagyobb a felületük, hiába kisebb a méretük.

De növénytermesztési szempontból miért is fontos ez nekünk? Itt is a középút lenne a legjobb a 38-50 KA közötti tartomány, de sajnos erre a paraméterre nincs eszközünk ráhatni. Tehát azzal kell élnünk amink van, de mire is figyeljünk. Leginkább a talajok művelésénél illetve a tápanyagutánpótlás tervezésénél kell figyelembe vennünk az Arany-féle kötöttségi számot. A művelésről most nem beszélnék az majd legyen egy következő cikk. Tápanyagutánpótlásnál igazából két dolgot kell elkülönítenünk.

A homoktalajok gyenge víztartó képessége miatt (ami abból következik, hogy nagy a szemcseméretük ezáltal kicsi a fajlagos felületük) a vízzel könnyen elmozduló tápelemek könnyen kimosódhatnak a gyökérzónából. Emiatt durva talajokon a nitrogén utánpótlást úgy kell megtervezni, hogy többszöri kicsi adagokat adunk, hogy biztosítani tudjuk a növények folyamatos nitrogén ellátottságát. Agyag talajokon viszont erősen le tudnak kötődni egyes tápelemek. Tipikusan ilyen a kálium, ezért a kálium tápanyagutánpótlásánál figyelmet kell szentelnünk a lekötődő káliumok mennyiségére emiatt emelnünk kell a kijuttatandó hatóanyag mennyiségét.

Összes sótartalom

 Ez a mérés nem mondja meg milyen típusú sók vannak jelen a rendszerben, csak azt, hogy milyen mennyiségben. Azonban elmondhatjuk, hogy ha 0,05% alatt van a sótartalmunk akkor nem is igazán lényeges, hiszen a talajunk nem sós kategóriába esik és a talaj termékenységére nincs hatással. Azonban magasabb sótartalomnál 0,15%-felett már foglalkozni érdemes a dologgal, hiszen ez a mennyiség már valamilyen szikesedéssel lehet kapcsolatban. 

Ekkor érdemes szakemberhez fordulni és kideríteni, mi lehet a probléma és ha lehetséges megoldani azt. Közepes mennyiségű tehát 0,05-0,15% között a fenntartható meszezést érdemes elkezdeni.Ezzel a technológiával az esetleges káros sókat ne lehet cserélni és ki lehet mosni a rendszerből. Összeségbe elmondható, hogy a szántóföldi növények viszonylag jól reagálnak a magasabb sótartalomra is, azonban ha valaki kertészeti kultúrákat termeszt ott már a 0,05% feletti sótartalom is termésdepressziót okozhat.

Szénsavas mész (CaCO3)

Az egyik legkomplexebb anyag a talajban. Rengeteg pozitív tulajdonsága van ami hatással van a talaj szerkezetére, tápanyagszolgáltatására és vízgazdálkodására. A mésztartalom hatással van a talajok szerkezeti egységeire, mivel ragasztó anyagként összetartja a talaj szemcséket, ezáltal létrejöhet az apró morzsás talajszerkezet. A megfelelő talajszerkezet elősegíti a talajok jó hő, víz és tápanyag ellátását. A növényélettani szempontból befolyásolja a növények stressz tűrő képességét, a sejtmembránok átereszető képességét, illetve azok sejtfal erősségét, kedvező hatása van a gyökerek fejlődésére illetve a generatív részek fejlődésére.

Hiányakor a növények vontatottan fejlődnek, visszamaradnak, leveleik kanalasodhatnak barnulhatnak. 2% alatti szénsavas mésztartalomnál karbonát szegény talajról, 2-5% között gyengén karbonátos 5-15% között közepesen karbonátos és 15% felett erősen karbonátos talajról beszélünk. Általánosságban elmondható, hogy gyengén karbonátos talajokon a fenntartható meszezéssel óriási eredményeket érhetünk el, a talaj szerkezet javulása terén. Ennek következménye lesz talajunk jobb tápanyagszolgáltató képessége. Aki karbonát szegény talajon gazdálkodik, neki szinte kötelező megpróbálnia a karbonát tartalmát emelnie, mert a tápanyagok beépülése sokkal jobb lesz, sok esetben többet ér 4-500 kg kalcium-karbonát kijuttatása, mint az ugyanennyibe kerülő NPK műtrágyáé.

Humusz

Talán a legfontosabb alkotó eleme a talajnak, ezernyi cikket lehetne írni belőle, de most a lehető legegyszerűbben beszéljük át. (ha van érdeklődés iránta akkor szívesen írok egy külön cikket csak a humuszról, írjátok meg hozzászólásban, hogy érdekel-e titeket a téma). Hol is játszik szerepet a humusz? A talajok víz, hő és tápanyag körforgásában. A humusz képes úgy viselkedni, mint egy szivacs, súlyának többszörösét képes megkötni vízből, tehát a jó humusz tartalmú talajok nagyon jó víz raktározó és szolgáltató képességgel rendelkeznek. Ragasztó anyagként a megfelelő talaj szerkezetet is képesek létrehozni, ami javítja a talajok hő és víztározó képességét. Szinéből adódóan (sötét) elősegíti a talajok felmelegedését, illetve a szerkezet javító képessége miatt a hőmérséklet ingadozásokat is jobban kiegyenlíti.

És ami talán a legjobb tulajdonsága, hogy a növény számára ásványi nitrogént képes megkötni és szolgáltatni. Tehát magasabb humusz tartalmú talajoknál akár egyszerre nagyobb adagú nitrogén trágyázásokat is végre tudunk hajtani és a talajunk folyamatosan tudja szolgáltatni a nitrogént a növényeink számára. Tehát nitrogén utánpótlás tervezésénél az egyik legmeghatározóbb alkotórésze lesz a talajnak. Amire viszont nagyon figyelni kell, hogy a humuszanyagok képződése nagyon hosszú folyamat, így valódi humuszanyag visszapótlásról nem beszélhetünk. Tehát mindenkinek kutya kötelessége úgy gazdálkodni, hogy óvja és elősegítse humusztartalmának növekedését vagy legalább is szinten tartását.

Ásványi nitrogén tartalom

Ez egy pillanatnyi állapota a talajunknak. Azaz hogy a mintavétel időpontjában mennyi ásványi nitrogén áll a növényeink rendelkezésére. Tápanyaggazdálkodásnál akkor vehető figyelembe, ha mindig megvizsgáljuk a nitrogén kijuttatások előtt, ami lássuk be nem releváns. Így kezeljük ezt az eredményt mindig tájékoztató jelleggel.

Foszfor-pentoxid (P2O) és Kálium-oxid (K2O)

Tulajdonképpen ez a két érték megmutatja a talajunk felvehető foszfor illetve kálium tartalmát. Megmutatja talajunkban mennyi a növények számára hasznosítható hatóanyag mennyiség. Tápanyag utánpótlásnál figyelemmel kell lenni rá, hogy mindig törekedjük arra, hogy a tápanyag mérlegünk ne legyen negatív. Tehát legalább azt a mennyiségű hatóanyagot pótoljuk vissza a talajba, mint amennyit a növényünk kivett belőle. Elmondható, mindkét elemre, hogy viszonylag gyengén mozog a talajban, így mennyiségük a gyökérzónában tápanyag-utánpótlással igen jól szabályozható. Én mindig azt szoktam javasolni érjük el a jó ellátottságot ebből a két elemből, utána azt fenntartani már viszonylag költséghatékonyan lehet.

Igyekeztem viszonylag röviden összeszedni, milyen információkat is kaphatunk meg a talajvizsgálati eredményekből. Szívesen várom a témaötleteket tőletek, hogy miről is szeretnétek átfogóbb képet kapni. Addig is iratkozzatok fel hírlevelünkre, hogy a lehető leghamarabb értesüljetek az új cikkeinkről.

És mire használhatók a talajmintavételi eremények, ha érdekel olvasd el erről a cikkünket.

 

Üdvözlettel: Morva Tamás

Morvanövénydoki Kft.