Vajon ez egy kötelezően elkészítendő dokumentum vagy egy olyan információ, amivel egy jövedelmező gazdaságot hozhatsz létre?
Sajnos ahogy én látom a helyzetet a legtöbben egy elkészítendő kötelező dokumentumnak tekintik a tápanyag-gazdálkodási tervet. Legtöbb esetben rögzítésre kerül a naplóba és utána megy a fiók mélyére és mindent csinálunk megszokás szerint. Pedig ha szentelnénk rá egy kis időt akkor megváltoztathatnánk a gazdaságunk profitabilitását.
Miért mondom ezt?
Nagyon egyszerű, nincs két egyforma tábla. Ha figyelmesen végig nézi valaki a laboratóriumi eredményeit azonnal láthatja, hogy két egymás melletti táblán is lehet teljesen eltérő ellátottsági szintek. Tehát ha üzemi szinten tervezzük meg a tápanyag kijuttatásunkat (jobb esetben növénykultúra szinten) akkor egyes tábláinkra adott elemből juttathatunk ki többet, mint kellene, illetve a másikra pedig kevesebbet, mint kellene. Nem beszélve arról, hogy nem mindig egyeznek az elővetemények a növénykultúráknál. Nagyon nem mindegy, hogy őszi búza vagy kukorica után vet valaki napraforgót és nagyon nem mindegy, hogy beforgatásra került a melléktermék vagy nem.
Nagyon jó példám van erre. Üzemi szintű őszi búza tápanyag kijuttatásnál, minden búza ugyanazt a nitrogén mennyiséget kapta. Aratás előtt a táblák többsége szépen állt várta a kombájnt, viszont az egyik tábla szinte teljes egészében megdőlt. Mi lehet a probléma, miért reagálnak egymáshoz közeli táblák eltérően, holott a tápanyag ellátottság és a talajtípus szinte azonos a táblákban. Okok keresése közben kiderül, hogy más elővetemény volt a táblákban, és a megdőlt táblában előző évben szójabab volt termelve. Mi is történt? A szója hátrahagyott nagyobb mennyiségű nitrogént a táblában és ez a többlet nitrogén már sejtmegnyúlást okozott a búzának így érzékenyebb lett a megdőlésre. Tehát mai árakon számolva amikor 20-40 ezer forint körül mozog a pétisó ára, a példában említett táblán egyszer bukott a gazda azon, hogy 100-150 kilogrammal több műtrágyát juttatott ki, bukott azon is, hogy a megdőlés miatt biztos, hogy lett be nem takarított terménye. Gyorsan kiszámolható, hogy jelen esetben 1-2 tonnával megegyező értékű profitot nem realizált a gazda csak azért, mert üzemileg tervezte a tápanyag utánpótlását.
De mi kell ahhoz, hogy jó tápanyag-utánpótlási programot állítson fel valaki.
Legelső sorban jó talajmintavételi eredményekkel kell rendelkezni, ami jól megmutatja a tábláink ellátottságát. Többféle mintavételezési technológia van, erről fogok majd írni egy hosszabb bejegyzést a jövőben, de a lényeg az, hogy jól legyen megszedve a minta és az be tudja nekünk mutatni a táblánk tápanyag ellátottságát.
Ha már rendelkezünk normális talajmintavételi eredményekkel, nem pedig „lábosban” forgóból megszedett mintavételi eredményekkel, akkor meg kell ismernünk a talajunk talajtípusát. Nagyon nem mindegy, hogy az a minta egy erősebb humusz tartalmú 25 cm humuszmélységű humuszos homoktalaj vagy egy gyenge humusztartalmú, de 60 cm humusz mélységű csernozjom talaj. Vegyük ezt az esetet, ügye a humuszos homoktalajnál őszi búzától várunk egy 4,7 tonna/hektáros betakarítási mennyiséget, míg csernozjom tajon 8 tonna lenne az ideálisan elérendő célszámunk. Ha ugyanazon laboreredmények között csak annyit változtatunk, hogy más talajtípust határozunk meg, akkor a tápanyagigény nitrogén tekintetében a következőképpen alakul. Homoktalajon 120 kg nitrogénigény lesz szemben a csernozjom talaj 180 kg nitrogén igényével. Látható, hogy nagyon nem mindegy, hogy melyikre tervezzük a tápanyag utánpótlásunkat.
De honnan tudom meg a talajom talajtípusát.
Igazából két módszer létezik erre. A legjobb, ha kihívunk egy szakembert és megkérjük, hogy vizsgálja meg táblánkat. Ilyenkor szelvényfeltárással, meg tudjuk állapítani, hogy milyen talajtípusunk van. Ez lehet ásott szelvénnyel, aminek az az előnye, hogy feltárásra kerülnek az egyéb talajhibák. Szerkezet romlása, tömörödött rétegek felderítése (eketalp), amik nagyban befolyásolják a termelékenységünket. Hátránya a módszernek, hogy hosszú idő és költséges. Aki már ásott pár szelvényt tudja, hogy igen megerőltető feladat lehet.
A másik szelvényfeltárási módszer a fúrt szelvények feltárása, előnye, hogy gyors egyszerű olcsóbb. Hátránya, hogy a szerkezeti talajhibákat nem képes felderíteni.
A másik módszer az Agrotopo térkép használata. Ez egy olyan adatbázis, ami egész országra tekintve megmutatja az egyes talajtípusok térbeli eloszlását. De amire nagyon oda kell figyelni, hogy mivel ez egy igen régi és nagyléptékű térképezés volt, sajnos sok esetben nem a valós talajtípust hozza fel. Eddigi munkásságom alapján 10 esetből körülbelül 7 esetben hozott megfelelő eredményt, a maradék háromban pedig teljesen rossz talajtípust hozott ki. Viszont, ha valakinek jó a talajmintavételezése akkor még tovább lehet csökkenteni a hibaszázalékot.
Megvan a talajtípusom és megvan a jó talajmintavételi eredményeim, mi a további teendő?
A következő lépés az adott táblára történő termésszint meghatározása. Sajnos elmondható, hogy a legtöbb esetben a termelők nem tudják a tábláihoz tartozó terméseredményeket. Általában azt az információt kapom, hogy „6 tonna/hektár volt a búza”. Oké de melyik táblán mennyi? „Hát ez a tábla kicsit jobb volt az a tábla kicsit rosszabb.” Sajnos ez nem elég információ, ahhoz hogy szakszerű és tényleg használható tápanyag-gazdálkodási tervet tudjunk készíteni. Szükségünk van 5 év táblaszintű terméseredményére, ahhoz hogy megállapítsuk a táblák tényleges termőképességét.
Miért?
Ez azért szükséges, mert minden tábla más és más. Kitettség, talajvíz közelsége, régi talajművelési hibák és még sorolhatnám napestig az eltéréseket. A lényeg az az, hogy ha egy táblán az 1-8 ig terjedő termésszintek közül mindig 4-est termel a másik táblánk viszont 6-os eredményt ér el. Ha minden más vizsgálatii eredménye ugyanaz akkor is nagyon eltérő lehet a tápanyagigénye. Egyszerű példával élve, maradva az őszi búza vonalon, egy barna erdőtalajon 6-os termésszinten 6,8 tonna/hektár búzát tervezek, aminek eléréséhez 180 kg nitrogénre 61,2 kg foszforra és 54,4 kg kálium hatóanyagra lesz szükségem, ugyanezen táblán, ha csak 4-es termésszintet tudok elérni akkor 4,9 tonna/hektárt termésmennyiséget tervezek, ehhez pedig 147 kg nitrogént 44,1 kg foszfort és 39,2 kg kálium hatóanyagot tervezet kijuttatni. Ez természetesen nem jelenti az, hogy biztos ennyinek kell lennie a terméseredménynek, ez lehet több és kevesebb is, a lényeg az az, hogy ne tervezzük túl a tápanyagok mennyiségét, mert iszonyatos mennyiségű pénz áramolhat ki láthatatlanul a gazdaságunkból.
Most már majdnem készen vagyunk, van talajmintánk, van talajtípusunk, van termésszintünk ismerjük az előveteményt akkor mi kell még ahhoz, hogy belevágjunk?
Ki kell számolnunk a tápanyagigényt. Talajtani szakmérnökként nekem ez egy vessző paripám volt. Rengeteg programot megnéztem végig ellenőriztem. Én személy szerint azt tapasztaltam, hogy mindegyik program vagy elavult, vagy nagyon lényeges tényezőkkel egyszerűen nem számol. Vegyük például a szervesanyag feltáródást. Sajnos a jogszabályban foglalt feltáródás nagyon álltalános nem a talajtípusra mérten számol, hanem minden típust egyként kezel.
A programok többsége a jogszabálynak akar megfelelni, (ami természetesen nem baj csak nem a valóság) ráadásul egy évvel számol nem pedig 3-4 el, ami a valós, mert bizonyos esetekben a szervestrágya még a 4. évben is szolgáltathat tápanyagot. Ezért én írtam magamnak egy saját programot, ami a mai kornak megfelelően egy reális tápanyag utánpótlást számol. Természetesen, ha valaki bármilyen programot megvásárol az is már sokkal jobb, mint a semmi, ez csak az én maximalizmusomból eredő dolog. A lényeg az az, hogy az eddig vázolt adatokból ki kell számolni tábla szinten a növényeink tápanyag igényét és ha ez megvan akkor ezt használni is érdemes.
Összegezve az egészet. Ha valaki ma eredményesen akar termelni, kutya kötelessége tálba szinten gazdálkodnia. Véget ért az az időszak amikor szabadon mindenki szórhatja a műtrágyát, mert úgyis olcsó. Ez ma már nem igaz, minden fillért meg kell fognunk ahhoz, hogy a gazdaságunk profittermelő legyen. Gondolja végig mindenki, hogy a mai input és felvásárlási árak tekintetében mennyire termelhet vakon, megszokások alapján. Véleményem szerint semennyire, de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie.
Ha szeretnél elindulni, egy olyan úton, aminek a végén egy nyugodtabb és jövedelmezőbb életet tudsz élni akkor vedd fel velünk a kapcsolatot és segítünk az úton. Kattints ide
Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél még ilyen és hasonló tartalmakat olvasni, regisztrálj hírlevelünkre, hogy mindig értesülj a legfrissebb blogbejegyzéseinkről.
Üdvözlettel: Morva Tamás
