fbpx

Vetésváltás az új KAP tükrében

Most már kezdjük megszokni, hogy kicsit minden más, mint az eddigi években. Nincs ez másként a vetésváltás szabályaival kapcsolatban sem. Elég sok kósza információ van a témában. Ezért arra gondoltam, hogy a mostani cikkemben kicsit tisztába tesszük ezt a fogalmat is.

Az új KAP-ban 9 Helyes Mezőgazdasági és Környezet Állapot (HMKÁ) feltételességet kell szem előtt tartanunk. Ezekről összegészében már olvashattatok az előző cikkeimbe. Ha még nem olvastad a cikksorozatot akkor kezd az elején, katt ide. Ebben a cikkben a HMKÁ 7-es feltételességet fogom végig venni, nevezetesen a „Vetésváltás a szántóterületeken, kivéve a víz alatt álló kultúrákat”. A végén pedig beszélni fogok, a Vidékfejlesztési Program területalapú támogatásairól is, hogy ott még mire kell figyelni a Gazdáknak.

Kezdjünk is bele a témába.

Ki mentesülhet a vetésváltás kötelezettsége alól?
  • 10 hektárnál kisebb szántóterületen gazdálkodók
  • Akik támogatható területeiken legalább 75%-án;
    • Állandó gyep kultúra van
    • Növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrákat termeszt
    • Vagy ezek kombinációja
  • Szántóterületeinek legalább 75%-án;
    • Ideiglenes gyep van
    • Parlagon hagyott terület van
    • Hüvelyes növényeket termeszt (szója kivételével)
    • Vagy ezek kombinációja
  • Gazdaság teljes területe ökológiai gazdasági tanúsítvánnyal rendelkezik

Minden egyéb esetben a következőket kell betartanunk.

A HMKÁ 7 legalapvetőbb felvetése, hogy a szántóterületeink 1/3-án minden évben vetésváltást szükséges véghez vinnünk. Ezt úgy kell kiszámolnunk, hogy az összes szántó területünkből kivesszük az évelő szántóföldi növényeinket, a parlagon hagyott területeinket és a víz alatt termesztett növényeinket. Tehát tipikusan a lucerna, pihentetett területek, rizs és az ideiglenes gyepet kell kivennünk a számolásból. És a megmaradt szántóterületeink 1/3-án hajtjuk végre a vetésváltást.

Példával:

A gazdának 120 hektár szántója van, amiből 10 hektár lucerna, 5 hektár ideiglenes gyep és 5 hektár pihentetett terület. (Miért kell ide pihentetett terület? Ha nem tudod akkor olvasd el erről a cikkemet!) Ennek a gazdának az esetében 100 hektár vetésváltásra kötelezett területe lesz. Akkor felel meg az előírásnak, ha legalább 34 hektáron más növényt termeszt!

Ugyanennek a feltételességnek a következő kötelezően betartandó előírása:

Három év tekintetében minden vetésváltásra kötelezett területén végrehajt vetésváltást a gazdálkodó. Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ugyan elég a területeink 1/3-án vetésváltást végrehajtani, de ennek a területnek három év alatt körbe kell érnie. Tehát az egyik évben vetésváltott területek után a következő évben másik területeken kell megvalósítanunk a legalább 1/3-os vetésváltás szabályát. Ez tehát azt jelenti, hogy ugyanazon növénykultúrát maximum 2 alkalommal lehet egymás után vetni.

Példával:

Az egyszerűség kedvéért a mostani gazdálkodónk legyen 99 vetésváltásra kötelezett hektára, mindez három 33 hektáros táblával. Így a következőképpen tudja kialakítani a vetésváltását.

A vetésváltás új szabálya, hgoy minden évben legalább a területünk 1/3-án vetésváltást kell végrehajtanunk és három évente mindenhol más növényt kell termesztenünk.
Ebből az következik, hogy az eddigi gyakorlatok alapján, például a kukorica nem vethető 3 éven keresztül ugyanabba a területbe, mert két évente kötelezően vetésváltást kell megvalósítania mindenkinek.

De nincs előírás kivétel nélkül!

Természetesen ennél a szabálynál is vannak kivételek.

Az egyik legfontosabb, hogy Hibrid kukorica előállításnál 4 évig lehet termeszteni vetésváltás nélkül.
A másik nagyon lényeges kivétel, hogy bizonyos növények önmaguk után nem vethetőek:
  • Burgonya
  • Napraforgó
  • Káposztarepce
  • Szója
  • Cukorrépa
  • Olajtök
  • Dinnye (még abban az esetben sem, ha a következő tökre oltott dinnye lenne)

Amit itt nagyon fontos előre leszögeznem, hogy amikor mentesül egy gazdálkodó a vetésváltás kötelezettsége alól, az önmaguk után nem vethető növények listája rájuk is vonatkozni fog!

Van megoldás, ha nem bírom betartani a vetésforgót?

Szerencsére van megoldás! A vetésforgót úgy tudom megtörni, ha köztes növényeket illesztek be a vetésforgóba. A jelenlegi szabályozás értelmében, a vetésváltásnál nem éveket, hanem növénykultúrákat veszünk figyelembe. Itt szokták az emberek felkapni a fejüket. De jó „hiszen AKG-s vagyok ezért zöldtrágya növényeket termesztek” vagy „Ökológiai másodvetéssel akarom a HMKÁ 8-as pontot megvalósítani”. (ha nem tudod mit jelent a HMKÁ 8-as akkor katt ide és megtudod). Az elmélet nagyon jól hangzik, mert aratok elvetem a másodvetést 60 nap múlva beforgatom és már meg is van a vetésváltásom. Sajnos azonban a jelenlegi szabályozásban ez nem ilyen egyszerű.

Miért nem egyszerű a másodvetéssel törni a vetésforgót?

A jelenlegi szabályozás értelmében a másodvetés akkor elfogadott vetésváltásnak, ha:

  • Az első főnövény tarlójának megszűnése után agronómiailag indokolt időn belül (30 nap) elvetésre kerül a másodvetés
  • A másodvetés bedolgozása vagy beforgatása után 30 napon belül elvetésre kerül a következő főnövény
  • A másodvetésnek az előtte lévő főnövénytől eltérőnek kell lennie.
  • Brassica napus (takarmányrepce, Sinapis alba (fehérmustár), Raphanus sativus (retek) fajhoz tartozó növények egymás után még keverékben sem vethetőek.

Tehát nem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy esőre hangzott!

Példával szemléltetve:

A mostani gazdálkodónknak tehenészete van és az összes területén siló kukoricát termelt a megelőző két évben. De a következő évben is szeretne silókukoricát vetni! Mi a megoldás?

Augusztusban lesilózza a kukoricát, majd elvégzi a számára indokolt talajmunkát, augusztus 28-án. Legkésőbb szeptember 27.-én elveti a másodvetését. Legyen ez esetünkben egy szenázsolásra termesztett rozs. A szenázsolást következő év május 10.-én elvégzi, majd a számára indokolt talajmunka után 30 napon belül elveti a siló kukoricát, mondjuk május 20.-án. Ezzel a módszerrel a gazdálkodó teljesítette a vetésváltási kötelezettségét ismét két évig vethet siló kukoricát. Majd megismétli a rozsos mintát és így mehet végig a végtelenségbe a dolog. Az hogy a példa szakmailag mennyire valid most ne firtassuk 😊

De vegyünk egy olyan példát is ahol önmaga után nem vethető növényt szeretnénk 2 évig egy területen termelni.

 

Termelőnk a burgonyatermesztésben látja a jövőjét. Kialakított öntözése van, tehát nemigen tud arrébb menni a burgonyaterületeivel. Mi a megoldás?

 

Szeptember 28.-án megtörténik a burgonya betakarítása. Termelőnk el is végzi a szükséges talajmunkát, majd október 10.-án elveti a talajtakaró növénykeverékét. (természetesen itt is figyelnie kell a 30 nap betartására). A másodvetését következő év május 15.-én talajba forgatja és június 01.-én elveti a következő évi burgonya termését. Ezzel a módszerrel ismét sikeresen betartotta a vetésváltás szabályát.

Burgonya önmaga után nem vethető, de mégis van megoldás

Hát ez nem volt egyszerű, de nem is megoldhatatlan. Ha elakadtál a dologban nyugodtan keress minket segítünk a tisztán látásban.

És akkor nézzük a Vidékfejlesztési Program támogatásait.

Agár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG)

A helyzet igen egyszerű, mivel az új KAP felülírta, az eddig alkalmazandó 50/2008. (IV.24.) FVM rendeletet. Így minden AKG-s termelőnek az eddig részletezett módon kell eljárnia. Ez alól egy kivétel van, ha valaki 10 hektár alatti szántó területtel vesz részt az AKG támogatásba.

Nekik a következőket kell betartaniuk:
  • Egymás után két évig termeszthető növények
    • Rozs
    • Búza
    • Tritikálé
    • Árpa
    • Zab
    • Cirokfélék
    • Tökre oltott dinnye
  • Egymás után három évig termeszthető növények
    • Dohány
    • Összes kukorica fajta

Mi a helyzet az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés vagy fenntartás esetén

A helyzet itt faramuci. Maga az új KAP mentességet ad a gazdálkodóknak a vetésváltás kötelezettsége alól, viszont a tanúsító szervezetek előírják a vetésváltás szükségességét. Aminek értelmében szántóföldi növényeket önmaguk után nem lehet vetni, illetve minden növényfaj/fajta esetében előírnak visszakerülési időintervallumot. Ezen kívül előírják, hogy öt évente vagy pillangósnövényt, vagy szervestrágyázást hajtson végre a termelő. A visszakerülési idő itt is csökkenthető, másodvetésekkel méghozzá olyan módon, hogy nem szükséges a HMKÁ 7 előírásban részletezett időintervallumokat betartanunk. Tehát egy klasszikus zöldtrágyanövénnyel megoldható az év csökkentés.

Összegezve a helyzet nem egyszerű. Nagyon sok szabályt és jogszabályt kell ahhoz végig venni, hogy valaki teljesen képbe kerüljön a jelenlegi szabályozással. Pont ezért, ha elakadtál az adminisztrációban és már nem akarsz ennyi információval foglalkozni, akkor érdeklődj gazdaság adminisztrációs szolgáltatásunk iránt. Nekünk az a küldetésünk, hogy ettől megszabadítsunk.

Ha tetszett a cikk és a jövőben elsőként szeretnél értesülni a legújabb cikkeimről akkor iratkozz fel hírlevelemre.

Üdvözlettel: Morva Tamás

Morvanövénydoki Kft.