A héten elérkezünk a várva várt október 01.-hez. Ezen dátum után már mindenféle számolgatás és naptárnézegetés nélkül kezdhetjük meg a talajmunkákat. Mivel te már olvasod egy ideje cikkeimet nem kell megemlítenem, a HMKÁ 6-os Minimális talajborítottság feltételt, ami korlátozta a szeptember 30. előtti talajmunkákat, de ha mégse tudod miről van szó katt ide és elolvashatod.
A mostani időszakban, gondolok itt az elmúlt két évre, sok gazdálkodó tanácstalan, mit is tegyen ezen az ősszel. Egyoldalról a több éve tartó alacsony profit miatt, sokan azon gondolkodnak, hogy vagy kihagyják, vagy lecsökkentik az alaptrágyázásokat. Az én személyes véleményem, hogy ez öngól lesz. De miért is? Ahogy látjuk a felvásárlási árak alakulását nem lesz megengedhető az, ha alacsony termésátlaggal érkezünk be a következő aratási időszakba. Legyen jó a felvásárlási ár vagy legyen ugyanilyen gyenge egy 4 tonnás kalászossal biztos, hogy veszteséget fogunk könyvelni 2024-ben is. Sajnos tudom, hogy nem túl rózsás a helyzet a legtöbb gazdaságban, de azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az őszi alaptrágyázás a termésbiztonságunk egyik alapvető pillére. Nem csupán növénytáplálási szempontból fontos, hanem a növényvédelmünk egyik első alappillére. A megfelelően egészséges és jó stressz tűrő képességű növények termesztéséhez, elengedhetetlenül fontos, a jó kezdeti fejlődés.
Foszfor tápanyagutánpótlás fontossága
Mi is történik ebben az időszakban. ha megfelelő a tápanyagellátottság és annak eloszlása is akkor a gyökérzet zavartalanul ki tud fejlődni, ehhez viszont szükséges a gyökérzónában a megfelelő foszfor tartalom. Egészséges és kifejlett gyökérzettel a növényeink nagyobb és mélyebbre hatoló gyökereket tudnak fejleszteni, ami miatt a későbbi kedvezőtlenebb időszakokban biztosítani tudják maguknak a megfelelő víz és tápanyag forgalmat.
Kálium pótlásának fontossága
A felvehető kálium szintén nagyon fontos a növények kezdeti fejlődési szakaszában. A növények a vegetatív fejlődésük során veszik fel a legtöbb káliumot a talajból. Biztos mindenki sokszor halott már arról, hogy a kálium az egyik legjobb stresszoldó tápelem. Ez azért van, mert a növények megfelelő kálium ellátottság mellett sokkal hatékonyabban használják fel a rendelkezésükre álló vízmennyiséget. Ebből fakadóan, egy jó kálium ellátottságú növénykultúra sokkal jobban fog reagálni, az esetleges szárazabb periódusokra, ami valljuk be magunknak egyre inkább előfordulnak. Pont ezzel összefüggésbe, a kálium a leginkább befolyásolja a növények fagytűrő képességét, tehát a télállóságukat. Már az idejét se tudom mikor volt olyan telünk, ahol legalább 10-15 cm-es hótakaró borította az őszi kultúrákat. Ugyanakkor a takaratlan időszakokban sokszor szembesültünk, olyan hőmérsékleti anomáliákkal, hogy akár egy héten belül 20-25 fokos hőmérsékleti különbségek adódtak. Tavaly és tavalyelőtt is rengeteg fagykáros gabonát lehetett látni, ami mind ennek a következménye és persze a nem megfelelő kálium ellátottságnak. Természetesen ezt a fagykárt a növény túléli, de itt már mázsák vagy akár rossz esetben tonnák vesztek el a terméspotenciálból.
Nitrogén tápanyagutánpótlás fontossága
És akkor nem utolsó sorban a nitrogén, mint a legfőbb makroelem. A nitrogénnel mindig vigyázni, kell nem szabad sokat kiadni az ősz folyamán, mert a túldozírozás következményeképpen a növényeink túlságosan aktív vegetatív növekedést fognak produkálni az ősz folyamán. Ennek az lesz a problémája, hogy fellazul a sejtszerkezetük ezáltal a fagytűrésük csökkenni fog, de az esetleges hónyomást is rosszabbul fogják viselni. Ugyanakkor nagyon fontos a megfelelő nitrogén biztosítása az őszi növényeknek, hogy a megfelelő mennyiségű asszimilációs felületet meg tudják nevelni. Ügye gyökeret már fejlesztettünk, de a gyökérzet által felvett szervetlen tápelemeket a növénynek szervesé kell alakítania (fotoszintézis). Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő lombtömeg kinevelése aminek alap feltétel a nitrogénben való ellátottság. Tavasszal százával látom a kisárgult nitrogénhiányos gabonákat, amik persze az első fejtrágyázás utána újra visszazöldülnek, DE az az energia amit a növények az idősebb levelek klorofill anyagának visszaállítására használnak, az mind a termésmennyiségből megy el. Tehát egy kisárgult kalászosban, már nyugodtan elkönyvelhetünk 1 tonna termésveszteséget.
Növényvédelmi tápanyagutánpótlás
És akkor térjünk rá a növényvédelmi oldalra. Egy nem megfelelően fejlett növény tökéletes célpontja az összes kár/korokozónak és gyomnak. Miért is? Egy gyenge kezdeti fejlődéssel rendelkező kultúrnövény későn fogja tudni, takarni a talajt, gyenge lesz a gyom elnyomó képessége. Ebből az következik, hogy a gyomok zavartalanul tudnak fejlődni és felhasználni a drága műtrágyát. Emelett a tömeges jelenlétük miatt emelkedni fog a növényvédelem költsége, komolyabb és ebből következően drágább készítményekkel tudjuk felvenni a versenyt velük. Nem beszélve arról, hogy minden növény életében a kezdeti gyomnyomás okozza a legnagyobb terméskiesést.
Évek óta jelen van a kalászosokban a vírusos megbetegedések, sokhelyen látom tavasszal a törpülő foltokat a kalászosokban. Ennek az oka az őszi nagymennyiségű levéltetű fertőzés. A levéltetvek sem „hülyék”, azokat az állományokat keresik, ahol erőtlen a fejlődés. Ennek nagyon egyszerű az oka, van egy megfelelő turgornyomása a növénynek akkor a kártevőknek nehezebb megszerezniük a táplálékukat. Tehát a levéltetvek többnyire azokat az állományokat részesítik előnyben, amelyek vízháztartása gyengébb, mert satnya a kezdeti fejlődésük, aminek legfőbb oka a nem megfelelő tápanyagellátottság. Ugyanez a tézis kiterjeszthető a gombás betegségekre is, azzal a változással, hogy ha egyoldalú a tápanyagforgalom (általában nitrogén irányában) akkor a fellazult sejtszerkezetű növények sokkal fogékonyabbak a korokozókra.
Hogyan tovább?
Na de akkor, hogyan is vágjunk bele? Először is el kell felejteni a növénykultúrára történő tápanyagutánpótlást. A mai árakon nem megengedhető, hogy különböző adottságú tábláinkon ugyanazt a mennyiségű és összetételű tápanyagutánpótlási eszközt alkalmazzuk.
- Erről bővebben olvashattok egy korábbi cikkembe katt ide.
A másik alapvető fontosságú tényező a megfelelő adatgyűjtés. E nélkül nem tud senki sem korrekt tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni. A két alapvető információ amire szükség van egy talajlabor eredmény (erről is olvashattok egy régebbi cikkembe katt ide), illetve a tábla hozam adatai. Itt nem lesz elég az, hogy tavaly 6 tonna árpám termett üzemi átlagban. Sajnos arra van szükségünk, hogy az adott tábla mennyit termet, mert ebből tudjuk meghatározni a tábla terméspotenciálját, ami meghatározza a kijuttatható tápelemek mennyiségét. Természetesen ezután a határ a csillagos ég, minél több adat annál pontosabb és jobb tápanyagutánpótlást tudunk megvalósítani. Nem akarom hosszúra nyújtani ezért a precíziós tápanyagutánpótlásról már nem is beszélek akit érdekel erről is van már egy korábbi cikkem katt ide.
Összefoglalva, ha valaki ma gazdaságosan szeretne termelni, annak elengedhetetlen fontosságú lesz a megfelelő tápanyagutánpótlási stratégia. Ennek felállítása nem egyszerű, de nem is lehetetlen, ma már sok tanácsadó van a témában, akiktől tudtok segítséget kérni. Amit viszont én kérek tőletek, hogy olyan szakembereket keressetek fel, akik függetlenek, tehát nem érdekeltek abban mennyi kamion műtrágyát is vesztek.
Ha tetszett a cikkem akkor kérlek iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig a lehető leggyorsabban értesülj a legújabb bejegyzésekről.
Üdvözlettel: Morva Tamás
