Lassan befejeződik az idei szezon növényvédelmi teendői. Nagyjából a kapás kultúrák deszikkálása és a tarlók vegyszeres ápolása maradt hátra. Sok helyen pedig már el is kezdődik az új szezon, hiszen a napokban már a talajban lesznek a repce növények. Pont ezért úgy gondolom ideje szót ejteni a növényvédelemről. Hosszú évek óta foglalkozom növényvédelemmel és még a mai napig is azt tapasztalom, hogy a növényvédelemről azt gondoljuk, hogy csak a vegyszerről szól. Most ezt a témát szeretném kifejteni egy kicsit hosszabban, hogy végre rendet tegyünk a fejekben és lássuk a fától az erdőt.
Mindig is hangoztattam, hogy a növényvédelemről úgy kell gondolkodni, hogy nem a permetezéseknél kezdődik. Ez egy sokkal bonyolultabb folyamat. Az első lépés, amit az ember megtehet, az a vetőmag kiválasztása. Ma már nem mindegy, hogy milyen minőségű terményt akarunk termeszteni, nem beszélve arról, hogy figyelnünk kell a nemesítések során bevitt rezisztenciára, illetve toleranciára. Ezzel a kis odafigyeléssel pénzt és időt takaríthatunk meg magunknak.
A következő lépés az a jó agrotechnika:
1.Helyes táblamegválasztás.
Nagyon sok pénzt, erőt és fáradtságot tudunk megtakarítani azzal, ha jó vetésforgót találunk ki magunknak. Vannak egyszerű alapszabályok amiket, ha betartunk, akkor már nagyon sokat tettünk a növényvédelem érdekébe. A legegyszerűbb ilyen szabály, hogy egyszikű után kétszikűt rakunk, a másik kapás után őszit és természetesen fordítva. Ha ezt a kettőt betartjuk, már nagyon sokat teszünk annak érdekébe, hogy aratás után több pénz maradjon a zsebünkbe.
2.Megfelelő tápanyagutánpótlás.
Ha már megtaláltuk a táblánkat, akkor kezdődhet a tápanyagutánpótlás. Sajnos ide nem tudok egyszerű elveket leírni, mert ez bonyolultabb téma ennél. De ha már van egy 5 évnél nem régebbi talajlaborunk és tudjuk a vetni kívánt növényünket, akkor egy kis segítséggel rögtön megtudhatjuk, hogy miből mennyit rakjunk a talajunkba. Ez azért lesz nagyon értékes, mert egy egészséges vitális növény mindig nehezebben betegszik meg, mint egy legyengült erőtlen növény. Nem beszélve arról, hogy a jó tápanyagutánpótlással ki bírjuk hozni a növényeinkből a maximumot.
3. Jó talajmunka.
A megfelelő talajmunka a növények kezdeti fejlődésében a legmeghatározóbb. Minél egyenletesebb a magágy annál jobb lesz a kelési rátánk. A növények egyszerre fognak kelni egyszerre érik el az összes fejlődési szakaszt. Tehát meg fogják könnyíteni az életünket. Gondoljunk csak bele egy korai poszt gyomirtást akkor tudjuk jól időzíteni, ha egységes a növényállományunk. Sajnos találkoztam már olyannal amikor az egyik kultúrnövény 4-6 leveles állapotban volt a mellette lévő pedig éppen csak csiralevelesben. Természetesen ezzel már nagyon leszűkítem a használható herbicidek listáját.
4.Megfelelő vetés.
A vetés az egyik legsarkalatosabb pontja a növénytermesztésnek. Ahhoz hogy egységes kelést érjünk el, ahhoz megfelelő mélységbe kell vetnünk a növényeinket. Ezen felül az optimális tőszám beállítása is meg fogja határozni a jövőnket. Jó tőszámbeállítással elérhetjük, hogy növényeink nem lesznek túl sűrűek ezért könnyebben átszellőznek így a gombás betegségek kevésbé fogják támadni, ha még figyelünk az uralkodó szélirányra és ezzel fokozzuk a kiszellőzését az állománynak, akkor már csodákra leszünk képesek. Nem beszélve arról, hogy a megfelelő növényállományszám a gyomosodást is háttérbe fogja sorolni, miután elérte a növényünk a talajtakarást.
Az agrotechnika után térjünk is rá a permetezésre. Itt rögtön megosztom veletek a kedvenc piramisomat, amin lehet látni, hogy mi mennyire fontos egy sikeres növényvédelmi kezeléshez. Kezdjünk is bele a magyarázatába.
MIKOR?
Valójában ez két kérdés egyben, hiszen először meg kell állapítani, hogy mi ellen szeretnénk védekezni. Ez a lépés nem csak az Integrált növényvédelemről szól. Hiszen ezzel hektáronként ezreket tudunk spórolni, ha a megfelelő kár/kórokozó vagy gyom ellen védekezünk. Vegyük például a gyomokat nem mindegy, hogy milyen növényekkel fertőzött egy terület. Jó kukoricás példa, hogy általában nikoszulfuronos csomagot szoktak javasolni, hiszen az szinte minden veszélyes gyomot ki fog írtani a tengeriből (ezt szoktam sorompó technikának nevezni, a növényvédősnek nagyon jó, hiszen nem üti meg a bokáját, a gazdának pedig vagy pénzkidobás, vagy nem).
Viszont, ha nincs a táblánkba évelő egyszikű (fenyércirok) akkor nem feltétlen szükséges a bonyolultabb csomagok alkalmazása. Tehát egy helyesen kiválasztott „ellenség” már ezreket hozhat a konyhára vagy ezreket vihet el egy hibás „ellenség” azonosítás. És akkor ténylegesen válaszoljuk meg a mikor kérdést is. Tehát ha már tudjuk, hogy mi ellen kívánunk védekezni, akkor már be tudjuk lőni az optimális időt is. Minden egyes kár/kórokozónak és gyomnak megvan az az állapota, amikor a legsebezhetőbb, tehát a legjobban tudunk ellene védekezni. És sajnos megvan az az állapotuk is, amikor már nem lehet ellenük semmit se csinálni, még a legdrágább legszuperebb készítmények se bírnak velünk (nem a készítmény hibájából)
A képen látható napraforgóban is végeztek gyomírtást csak…. a mikor kérdést figyelmen kívül hagyták
HOGYAN?
Ez a kérdés, ami miatt sokan meg fognak most kövezni. A növényvédelem sikerességének következő lépcsőfoka bármilyen meglepő, de a géptan lesz. Abba már nem is akarok belemenni mostani cikkembe, hogy milyen növényvédelmi munkához milyen cseppképzés szükséges. Ha már oda eljutunk, hogy van egy síkpermetezésre és egy állománypermetezésre való fúvókánk és természetesen ezek kopásuknak megfelelően cserélve vannak, akkor már éves szinten milliókat tudunk megspórolni. Számomra sajnos hihetetlen, hogy erre nagyon sok esetben nem fordítanak figyelmet a gazdák.
Igen is tessék fogni egy katalógust, amibe le van írva, hogy az adott fúvóka folyadék átengedése percenként adott nyomáson mennyi. Egy edényt a fúvóka alá tartani és tiszta vízzel adott nyomáson meghatározott ideig ott tartani, és lásunk csodát már látjuk is, hogy jók-e a fúvókáink vagy sem. Ha ezt az ellenőrzést a szezon elején megcsináljuk akkor már látjuk, hogy cserére szorulnak-e a fúvókáink vagy se.
Hogy miért is fontos a jó állapotban lévő permetezőgép az igen egyszerű, megvásárolhatjuk mi a legdrágább legjobb növényvédőszert, de ha nem a megfelelő helyre megy a megfelelő töménységben a hatóanyag akkor az nem fog működni. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot egy kalászos kalász védelemre szerintem a legjobban használható fúvókák a kettős réselt kiszerelésűek, ahol oldalirányból permetezzük a kalászokat. Ezzel elérjük azt, hogy ténylegesen a kalász felületére vigyük fel a hatóanyagot, ha viszont ezen időszakban egy síkpermetezésre használható fúvókát alkalmazunk, akkor a kalászra elenyésző mennyiségű hatóanyag fog jutni, hiszen a felülről érkező növényvédőszer a kalász szőrökön fenn fog akadni, így nem a megfelelő helyre érkezve nem fogja a kívánt hatását elérni.
Másik egyre elterjedtebb tényező lehet a sorvezetők alkalmazása. Nagyon fontos az, hogy a területünkre vetítve is egyenletesen juttassuk ki a növényvédőszereket. Erre a legjobb és legegyszerűbb megoldás az automata kormányzás alkalmazása, illetve egy szakaszolható permetező használata. Vegyünk egy egyszerű kalászos témát, vetésfehérítő elleni kezelés, egyszerű piretroidot fogunk alkalmazni, viszont ennek a növényvédőszer családnak a lényege, hogy teljes fedést kell biztosítani a területen. Ha permetezés közben kihagyunk területeket akkor ott túlélheti a kezelést a betelepült kártevő és onnan a károsítás újra tud indulni.
MIT?
És akkor jöjjön az a rész, amit mindenki várt milyen szert is vásároljak. Ez egy mindig kényes téma a gazdáknál, legfőképpen a haver kereskedőnél. Rengeteg vitába futottam már bele a 20 éve haverom ő azt mondta, hogy a drágább szer fog csak működni. Amit én mindig hangoztatok, ne vegyszert vásároljuk, hanem hatóanyagot. Ha a fentebbi két téma tökéletesen végre van hajtva, akkor már nagy gondot nem okozhatnak a gyártok közötti különbségek. (megjegyzem független laboratóriumtól még sose láttam hatástanulmányt a megegyező hatóanyagokról.) A lényeg az tényleg abban rejlik, hogy mindig a megfelelő hatóanyagot használjuk a már pontosan ismert ellenséggel szemben. A szomszéd megkérdezése, hogy te mit használtál, mert nem gyomos a kukoricád nem fog segíteni sok esetben számunkra, mert két egymás mellett lévő, de évtizedek óta más növényvédelmet alkalmazó gazdának teljesen eltérő lehet a tábla gyomösszetétele.
Szerintem érdemes elgondolkodnia mindenkinek független növényvédősök alkalmazásán mert ebben az örült piaci helyzetben senki nem engedhet meg magának akár pár 10 százaléknyi terméskiesést egy félrekezelés miatt. Amennyiben alkalmazni szeretnéd a fentebb említett technológiákat a gazdaságodba, és segítségre lenne szükséged fordulj hozzánk bizalommal.
Ha tetszett a bejegyzés és nem akarsz lemaradni a következőről akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Ha érdekel, hogy mi hogyan végezzük a növényvédelmi szakirányítást, akkor nézd meg szolgáltatásunkat. KATT IDE
Üdvözlettel: Morva Tamás
