fbpx

2024 változások a feltételesség előírásaiban

Végre megérkezett az, amire vártunk. Bejelentésre került, hogy mik fognak változni a feltételesség előírásaiban. A tavalyi év egy elég komoly tanuló év volt, sajnos sok olyan témakör szerepelt a támogatási kiírásban, ami nem volt tisztázott. A legújabb kiadott tájékoztatóban ezekre a kérdésekre próbált választ és sokszor könnyítést adni az Irányító Hatóság. Nem akarok zsákba macskát árulni, egyszerűbb nem lett a dolog, de legalább ésszerű könnyítéseket bevezettek. Legalább is a 2024-es évre, de amilyen dinamikusan változnak a dolgok, én már nem merek semmit se biztosra venni. Ha nem szeretnél bajlódni, a folyamatos változások figyelésével, akkor nézd meg a Gazdaság Adminisztrációs szolgáltatásunkat, miben is tudnánk neked segíteni. Nézzük végig sorban mik azok a változások amik valószínűleg érintenek téged is.

HMKÁ 4. A felszíni vizek mentén vízvédelmi sávok kialakítása.

Tavalyi cikk sorozatomban kifejtettem már, a feltételesség előírásaiban részletezett szabályokat, ha nem olvastad, akkor érdemes elolvasnod. A vízvédelmi előírások 2024 évben annyiban fognak változni, hogy az eddigi kijuttatási tilalom kibővítésre kerül. Már nem csak szervástrágyát, műtrágyát és növényvédőszert nem lehet kijuttatni a vízvédelmi sávokban, hanem a talaj- és növénykondícionáló készítményeket sem. Összegezve semmilyen termésnövelő anyagot nem lehet 2024-től a vízvédelmi sávok területére alkalmazni. Ez azoknak a gazdálkodóknak fog fejfájást okozni, akik az AÖP vállalások közül a talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását választanák. Az AÖP változásairól a következő heti cikkemben fogok írni nektek, ott ezt részletesen ki fogom fejteni.

Vízvédelmi sávok módosítás

HMKÁ 5. A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideérve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét.

Ennél a feltételesség előírásaiban résznél legelőször egy fogalmat kell tisztáznunk, ami végre meghatározásra került.

Direktvetés: A direktvetés megmunkálatlan, vagy a talajfelszín legfeljebb csekély mértékű bolygatása után, nyitócsoroszlyás vetőgéppel végzett vetés.

Tehát, aki olyan mezőgazdasági táblával rendelkezik, ami 12%-os lejtő besorolásba esik, a következő fatalistába tartozó növényeket, csak direktvetéssel, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos műveléssel termesztheti. Továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytat művelést. Tehát nem lett egyszerűbb az előírás, de legalább konkretizálva lett mik az elvárások.

Nem tudod, hogy van-e 12%-os lejtésű táblád, nem vagy meggyőződve arról, hogy a szabályrendszernek megfelelően jársz el. Nézd meg legújabb szolgáltatásunkat, ahol az összes tábládra vonatkozóan megnézzük, és írásban táblaszinten részletezzük, milyen korlátozások és jelentési kötelezettségeid vannak tábla szinten. Szolgáltatásunk keretein belül részletezzük neked, hogy az elektronikus gazdálkodási napló mely oldalait kötelező neked tölteni. Így teljes képet fogsz kapni gazdaságodról, hogy elkerülhesd az esetleges szankciókat.

HMKÁ 6. Minimálisan megkövetelt talajborítás a fedetlen talaj elkerülésére a legérzékenyebb időszak(ok)ban

Ki tudta eddig, mi az a legérzékenyebb időszak? Mondom a választ: Az ég világon senki! A kapkodás és az átgondolatlanság netovábbja volt ez a pont a tavalyi évben (kicsit még most is). A lényeg, hogy az Irányító Hatóság rájött, hogy meg kell adni egy idő intervallumot, hogy melyik is ez az időszak. Tehát 2024-től július 15-től szeptember 30-ig tart a legérzékenyebb időszak. Mit is jelent ez gazdálkodói szemmel. A tarlónak/talajnak ezen két és fél hónapban valamilyen módon takart állapotban kell lennie. Ez alól csak a vetés előtti talajművelés időszaka lehet kivétel, olyan jól ismert kritériummal, hogy a talajborítottság megszüntetése után 30 napon belül vetni szükséges!

Összegezve aratás után, ha nem történik vetés, addig a tarlón csak sekély tarlóhántás végezhető a területen. Továbbra sem engedélyezett a középmély lazítás még akkor sem, ha a művelőeszköz talajfelszínt csekély módon sérti! Na de mi az a sekély tarlóhántás? Szerencsére erre is kaptunk egy hangzatos fogalmat 😊

Sekély tarlóhántás: A sekély tarlóhántás legfeljebb 10 centiméter mélységben végzett olyan talajmunka, amely a betakarított vagy egyéb módon lekerülő növény vagy növényi maradványok részbeni talajba dolgozását szolgálja, amely után az összefüggő talajtakarás biztosított marad.

HMKÁ 7. Szántóföldi vetésváltás

Igazából nagy változás nincs a szabályozásban, ha nem ismered a szabályt részletesen akkor korábbi cikksorozatomban erről részletesen olvashatsz . Ami viszont kiemelésre került, az az, hogy két főnövény között elvetésre került bármilyen növénykultúrának mindkét főnövénytől különböznie kell. Tehát minden egyes másodvetésnél főleg a keverékeknél figyelmet kell fordítani arra, hogy ne tartalmazzák a megelőző és a következő kultúrnövényünket. Ez véleményem szerint, csak az őszi káposztarepcénél lehet releváns, mert elég sok vetőmagkeverékbe teszik bele. Erre mindenképpen figyeljenek oda a repcetermesztő gazdálkodók!

Tarlóval is teljesíthetjük a paralgoltatási kötelezettségünket

HMKÁ 8. Biológiai sokféleség megőrzése.

Na jöhet a fekete leves! Végre valahára megérkezett az, amire már minden gazdálkodó várt. Egy elég hosszú rész fog következni, de letömörítem nektek egy mondatba a lényeget:

NEM KELL PARLAGOLTATNI 2024-BEN, A 4% MEGOLDHATÓ NITROGÉNKÖTŐ NÖVÉNYEKKEL ÉS VAGY ÖKOLÓGIAI MÁSODVETÉSSEL IS MÉGHOZÁ ÚGY, HOGY MIND A KETTŐNEK 1%-OS A SÚLYOZÁSA!

A következő sorok ezt fejtik, ki de a lényeg a nagybetűvel kiemelt szövegben van! Természetesen, aki parlagot hagyott és már nem lesz ideje normálisan megművelni, ami sajnos életszerű lehet, az megvalósíthatja ezt továbbra is parlaggal.

Tehát a 4%-os előírás a következő három variációval teljesíthető, ezek lehetnek vegyesen is bármilyen arányban:

  • nem termelő tájképi elemek, beleértve a parlagon hagyott területeket, és/vagy
  • nitrogénkötő növények, és/vagy
  • ökológiai jelentőségű másodvetés.

Ha nem tudod mennyi nem termelő tájképi elem van a tábláidon, nézd meg legújabb szolgáltatásunkat a Gazdálkodási Napló Audit-ot, ahol a jelentésünkben erről is kapsz információt.

Fejtsük ki a lehetőségeket:

Talajtakarás nélküli pihentetett terület (PIH01):

Tulajdonképpen a régi nevén fekete ugar. Ez a pihentetési mód továbbra sem számolható el a feltételesség előírásaiban. Lehetőség szerint csak okkal válasszuk ezt a hasznosítási kódot. Amit viszont fontos megjegyezni itt, hogy be kell tartani az érzékeny időszakban a talajtakarást, tehát itt is július 15 és szeptember 30 között talajtakarást kell biztosítani valamilyen módon.

Talajtakarásos parlag (KEV01 vagy meghatározott önálló növénykultúra):

Olyan vetett területről van szó, ahol január 01 és augusztus 31 között nem vetnek növényt, nem folytatnak gazdasági tevékenységet kizárólag tisztító kaszálást, mechanikai gyomirtást és szárzúzást végeznek. Ezen növények és növénytársulások fajlistáját itt tudod letölteni. Feltételesség előírásaiban ez már elszámolható nem termelő tájképi elemként és az AÖP vonatkozó előírásába is bevihető!

Nagyon lényeges pont, itt elszámolható az ideiglenes gyep is (GYE01/02), de csak feltételesség tekintetében ugyanis AÖP szempontjából az ideiglenes gyep gyep földhasználati kategóriába esik, míg feltételesség szempontjából szántó besorolást kap. Erre mindenképpen figyeljetek oda a tervezés alatt!

Kizárólag 2024-ben szárzúzással talajtakarásos parlagként elfogadható egyéb növénytakarók (Adott növény hasznosítási kódja)

2023 őszén elvetett növények úgy vehetnek részt a HMKÁ 8 feltételesség előírásaiban, hogy az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig azaz június 9.-ig a gazdálkodó szárzúzással gondoskodik arról, hogy a területen nem történik betakarítás. Az elfogadható növények listáját itt tudod letölteni. Tehát, ha a listában szereplő növények közül vetettél ősszel és úgy gondolod, hogy ezzel szeretnéd teljesíteni a HMKÁ 8. előírást és vagy az AÖP vonatkozó előírását akkor megteheted ezt. Csak annyi lesz a dolgod, hogy elvégzed a szárzúzást és ezt jelented 15 napon belül az egységes kérelem felületén. Személyes véleményem, hogy ennél van jobb opció is, de mindenki maga dönti el mit is választ.

Méhlegelő (MEH01):

Az itt letölthető listából legalább nyolc ismétlem 8 növényfajból álló keveréket vet el legkésőbb április 15.-ig. Ez a vállalás szintén elfogadható HMKÁ 8.-as területnek és AÖP tekintetében is elszámolhatja a gazdálkodó. Fontos azonban kiemelni, hogy ha valaki AKG vállalása miatt tart fent méhlegelőt az vagy AÖP-ben vagy AKG-ben számolhatja el, két legyet nem lehet ütni sajnos egy csapásra.

Vadvirágos keverék (VAD01):

Egészen hasonló a méhlegelőhöz, annyi variálással, hogy legalább három fajból álló keveréket kell tartalmaznia úgy, hogy a fajokat az alábbi listákból kell kiválasztani.

A lényeg a 3 növényfajból 2 mind a három csoportból lehet, de egynek mindenképpen a Vadvirágként elismerhető fajok közül kell kikerülnie méghozzá úgy, hogy az egész vetőmagkeverék legalább 10%-át kell adnia! És szintén árplisil 15-ig elveti a gazdálkodó. HMKÁ 8-ban és AÖP-ben is elszámolható ez a parlagoltatási technológia.

Talómaradványokkal és/vagy spontán zöld növényzettel borított parlagterület (TAR10):

Korábbi cikkemben is olvashattok erről. Nagyon leegyszerűsítve, olyan parlag, ahol vagy az előző évi növénykultúra maradványai okoznak talajborítottságot, vagy valami egyéb spontán növényzet. A lényeg, vetett vagy telepített növényzet nem lehet a táblán. A gyomosodást meg kell akadályozni tisztító kaszálással vagy szarzúzással. Nagyon fontos, hogy virágzó gyom nem lehet a területen, tehát oda kell figyelni rá és sűrűn kell mechanikai gyomírtást alkalmazni. HMKÁ 8-nak és AÖP-nek is elszámolható.

Zöldugar (UGA03):

Meghatározott fajlistából, amit itt értek el, választott legalább 3 növény amik közül legalább egy évelő szálas pillangós növény. Lényeges, hogy január 01.-től a táblán kell lennie, tehát későbbi vetéssel ez már nem elfogadható. Úgy lehet elszámolni parlagterületnek, ha augusztus 31.-ig gazdasági tevékenységet nem folytatunk a területen, tehát csak tisztító kaszálást és vagy szárzúzást alkalmazunk a területen és a kaszálékot nem hordjuk le. Fontos megjegyezni, hogy elszámolható AÖP-ben is a terület, de ha valaki AKG miatt telepített zöldugart, akkor döntenie kell, hogy AÖP-ben vagy AKG-ben számolja el a területet.

Végeztünk is a parlagokkal, minden parlag súlyozási értéke 1 tehát minden hektár 1 hektár nem termelő tájképi elemnek minősül. Jöhet a többi versenyző

Nitrogénkötő növényekkel is teljesíthető a parlagoltatási előírás

Nitrogénmegkötő növények:

Az adott fajlistában szereplő növény fajok önálló vagy keverékként történő vetésével lehet megfelelni az előírásnak. Lényeges pont, hogy semmilyen növényvédelmi kezelést nem hajthat végre a gazdálkodó a kijelölt területeken. Ugyanakkor pozitív, hogy a termeléshez kötött támogatásokat igényelhetik a gazdálkodók. Ez tulajdonképpen pontosan megegyezik az eddigi évek gyakorlatával. Feltételesség előírásaiban és AÖP-ben is elszámolható lesz 1 súlyozási értékkel.

Ökológiai másodvetés:

A közzétett fajlistából legalább két növényt tartalmazó keveréket kell elvetni legkésőbb október 01.-ig a főnövény lekerülése után. Ez is már jól ismert klasszikus a régi időkből, a lényeg, hogy a régen megszokott 0,3-as súlyozás helyett 2024-ben 1-es súlyozási értéket kapott. Tehát minden elvetett hektár 1 hektár HMKÁ 8-as területnek minősül. Ezen felül AÖP-ben is elszámolható lesz, de erről a jövőheti cikkemben fogok részletesebben írni. Fontos kiemelni, hogy itt sem alkalmazható növényvédelmi kezelés, még beforgatás előtt sem lehetséges a növényvédelmi kezelés!

Nem termelő tájképi elemek:

Korábbi cikkemben részletesen írtam erről, ha szeretnéd felfrissíteni ismereteidet akkor olvasd el újra. Igazából két változtatás említésre méltó.

  • A táblaszegély és a fás-cserjés sáv összeolvad és mostantól ökológiai határsáv néven kerül a kérelembe. Ami változás hogy így 1,5-ös súlyozással kerül elszámolásra. Ha szeretnéd tudni mennyi ilyen területed van válaszd a Gazdálkodási Napló Audit szolgáltatásunkat és pontos képet kapsz róla
Megszűnik a táblaszegély és a fás- és bokorsáv, helyette ökológiai határsáv néven egybeolvadnak
  • A fa- és bokorkivágási tilalomra irányuló szabályzat annyiban módosul, hogy március 1. és augusztus 31. között nem csak kivágni tilos ezeket a növényeket, hanem bárminemű csonkítása sem megengedett.

Ez elég hosszúra sikeredett, de fontossága miatt úgy gondoltam, hogy nem darabolom több hétre, hanem rátok zúdítom az információkat.

Ha kérdésetek lenne vegyétek fel velünk a kapcsolatot és igyekszünk minden kérdésre választ találni.

Ha tetszett a cikk és a lehető leghamarabb szeretnél értesülni a következőről akkor iratkozz fel hírlevelünkre, hogy a lehető leghamarabb tudomást szerezz az aktualitásokról!

Üdvözlettel: Morva Tamás

Morvanövénydoki Kft.